ITK-címer
PPKEITK
ITKbanner

A Doktori Iskola működése

Pilissy web kutatas3.jpg

1. számú program: Infobionika, érzékelő és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika

Az 1. számú programban elsősorban az analogikai celluláris számítógépek és az ehhez kapcsolódó alkalmazások, általában a processzortömbökkel kapcsolatos kutatások jelentik a központi témát, az élő szervezetekkel való kölcsönhatásban. E programban nagy szerepe van az érzékelők technológiáinak, a MEMS eszközöknek, és az érzékelő számítógépeknek, a multi-modális érzékelésre alapozott processzor megoldásoknak. Ez a program felöleli a bionikus eszközök, az info-bionika, és a neuromorf információs technológia széles területeit.

Ebben a programban kötelező az élő rendszerek információtechnikájának a tanulása is.A főbb művelt témakörök, amelyekben pályázni lehet:

  • a látórendszer szubkortikális modellezése és a kortikális visszacsatolások,
  • kortikális összefüggések a látórendszerben (''the multiscreen theather''),
  • a somatoszenzoros érzékelés és intermodális plaszticitás,
  • a fenti modellek implementálása analogikai CNN processzorokon,
  • két és háromdimenziós dinamikus hullámok,
  • képfeldolgozás neuromorf módon, alak, szín, mélység és mozgás elemzése,
  • kibontakozó számítások (emergent computations).

2. számú program: Az elektronikai és optikai eszközök megvalósíthatósága, molekuláris és nanotechnológiák, nanoarchitektúrák, virtuális celluláris számítógépek

A program az érzékelők, processzorok, memóriák, átviteli eszközök és megjelenítők, illetve az ezekből felépített rendszerek fizikai működésének megértésére és tervezési módszereinek fejlesztésére készít fel, különös tekintettel a nanoelektronikai eszközökből felépített és a molekulákból szintetizált rendszerekre. A rendszerek architektúrája a 2. programban is elsősorban, de nem kizárólagosan celluláris, az eszközök matematikai modelljei a nanotartományban és a molekulák világában is nemlineárisak, így a ,,Cellular Nonlinear Network'' (CNN) paradigma fontos szerepet játszhat a 2. programban is. A program az új eszközök fizikájára építve az integrált rendszerek tervezési módszereinek kutatását tekinti fő célkitűzésének. A fizikai alapok a nano tartományban túllépnek a klasszikus fizika keretein és a kvantumeffektusok szerepe alapvető. Ezért az elektromágneses térelméleten és a szilárdtestfizikán túl a kvantumfizikai és a kvantumkémiai alapokban és a hozzájuk kapcsolódó technológiákban is jártasságot kell szerezni. A nanotechnológiák elektronikai alkalmazása új távlatokat nyit a molekuláris biológia információs rendszereiből elleshető elvek elektronikai megvalósítása előtt is. A kvantumeffektusok sikeres kézbentartása pedig felvillantja a kvantumszámítógépek megvalósításának lehetőségét. A nanoméretű eszközökkel felépített számítógéparchitektúrák, a virtuális celluláris gépek az érdeklődés előterében állnak.

3. számú program: Humán nyelvtechnológiák, mesterséges értés, távjelenlét

Ezen programban a jelzett három témakör közös jellemzője az emberi percepció és kognitív képességek bekapcsolása a távközlési, nyelvtechnológiai és különböző mesterséges algoritmikus megértési problémák megoldásába.

Jelentkezni szándékozóknak

Felvételizőknek

A felvételi eljárás során a Felvételi Bizottság a pályázók eredményeit az alábbi négy szempont szerint pontozza:

  • Oklevél és záróvizsga
  • Nyelvismeret: angol középfok kötelező
  • Kezdeti tudományos tevékenység (TDK helyezések, konferencia kiadványok, szabadalom)
  • Kutatói habitus, célkitűzések
  • Értékelőlap

Hallgatóknak

1. számú program főtárgya: Celluláris hullámszámítógépek

2. számú program főtárgya: A nanotechnológia és a molekuláris elektronika alapjai vagy Az érzékelés és érzékelők technológiája

3. számú program főtárgya: Humán nyelvtechnológiák alapjai vagy A távjelenlét alapjai lokális és globális méretekben

A doktorandusz előírt tanítási gyakorlatáról: a képzés első két éve alatt legalább 20 kredit pontot kell teljesíteni, ez heti 4 óra tanítási kötelezettség.

A témavezető javaslatára minden félévben a hallgatók egyéni tanrendjét a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá.

Végzősöknek

Minimális publikációs követelmény legalább két, a szakterület elismert nemzetközi referált idegen nyelvű folyóiratában megjelent cikk. A doktori szigorlat az abszolutórium megszerzése és a szigorlati bizottság összeállítása után 3 éven belül tehető le.

A Doktori Iskola oktatói, témavezetői

1. számú program

  • Vezetője: Roska Tamás, MTA rendes tagja
  • Cserey György, PhD
  • Freund Tamás, MTA rendes tagja
  • Garay Barnabás, MTA doktora
  • Hámori József, MTA rendes tagja
  • Iván Kristóf, PhD
  • Karacs Kristóf, PhD
  • Karmos György, orvostudomány kandidátusa
  • Laczkó József, PhD
  • Oláh András, PhD
  • Pongor Sándor, MTA doktora
  • Radványi András, MTA doktora
  • Rekeczky Csaba, PhD
  • Szederkényi Gábor, PhD
  • Szirányi Tamás, MTA doktora
  • Ulbert István, PhD
  • Vágó Zsuzsanna, PhD
  • Vidnyánszky Zoltán, MTA doktora
  • Zarándy Ákos, műszaki tudomány kandidátusa
  • Závodszky Péter, MTA rendes tagja

2. számú program

  • Vezetője: Csurgay Árpád, MTA rendes tagja
  • Földesy Péter, PhD
  • Iván Kristóf, PhD
  • Kovács Ferenc, MTA doktora
  • Roska Tamás, MTA rendes tagja
  • Szolgay Péter, MTA doktora
  • Zarándy Ákos, műszaki tudomány kandidátusa

3. számú program

  • Vezetője: Prószéky Gábor, MTA doktora
  • Karacs Kristóf, PhD
  • Nyékyné Gaizler Judit, PhD
  • Takács György, műszaki tudomány kandidátusa