Dr. Lukács Gergely PhD, egyetemi docens

Dr. Lukács Gergely 2010-ben került az ITK-ra. Az általa oktatott tárgyak közé tartoznak az Adat- és információ menedzsment, Adatbányászat, Adatbázis-rendszerek, Információs rendszerek Living Lab.

Hova járt egyetemre? Miért azt a szakot, szakterületet választotta?

BME, Villamosmérnöki Kar (+ Bécsi Műszaki Egyetem): Gondolkodtam az asztalosságon, a biológián és a villamosmérnökségen. Az utóbbi kettő felelősségteljesebbnek tűnt, a villamosmérnökség pedig nagyon gyorsan fejlődőnek, izgalmasnak.

Milyen élményei vannak egyetemi éveiről?

Nagyon hajtós volt még erős gimnázium után is, főként az első évek rengeteg matematikájával. A szaktárgyakat illetően: már egyetem előtt építettem digitális órát, erősítőt. Akkoriban sok kérdés fogalmazódott meg bennem, amikre az egyetemen választ kaptam. Ha az embernek saját kérdései vannak, a válaszokat sokkal hamarabb megérti.

Hogyan indult a pályafutása? Mi motiválta?

Végzés után kezdett az Internet elérhetővé válni, és lehetett látni, mekkorát fog változtatni a világon. Az is világossá vált, a környezetvédelem, fenntarthatóság mennyire kritikussá vált. Ezért végeztem egy környezetvédelmi másoddiplomás képzést (UNESCO). Mivel Németország volt a legfejlettebb környezeti informatikában, Karlsruhéban doktoráltam informatikából, és évekig ott dolgoztam világszínvonalú környezetvédelmi adatbázisokon – mindez tényleg gondviselésszerű módon alakult.

Hogyan került hozzánk az egyetemre? Mióta van az ITK-n?

10 éve, még Németországban dolgozva alakult egy vékony, személyes szál, néhány hallgatóval elkezdtem együtt dolgozni.

5 éve újabb trendek váltak világossá: (1) az okostelefonok és a mobilinternet még jobban megváltoztatja a világot, mint a Web tette, (2) a környezeti fenntarthatóságban a helyi közösségeknek döntő szerepe van, (3) a racionalitás mellett az érzelmeknek, művészeteknek és közvetve a médiának is döntő szerepe van. Az ITK-n Takács György vezetésével indult akkoriban egy okostelefonos-médiás projekt, és a Gondviselés „jelzett", hogy ebben fantázia van. Ezzel a biztatással egy újabb, emberileg meredek „fejesugrást" vettem: otthagytam a német munkahelyem, és egy évre rá az ITK-n már fizetést kaptam (köszönet érte!).

Mi a legkedvesebb élménye az ITK-val kapcsolatban?

Sok van. Egy korai, amikor Tihanyi Attila tanár úr önzetlenül felajánlotta a laborja egyik sarkát, hogy ott dolgozhassunk.

Egy friss: Az M.I.T. Media Lab az új témában a világ csúcsa, de évekig csak álomnak tűnt, hogy jobban belelássak. Két éve azután lehetőséget kaptam a kari vezetéstől egy rövid tanulmányútra, idén pedig már egy végzős hallgatóval mutattuk be ott a vezető mobiltelefonos adatelemző konferencián azt a munkát, ami elsősorban az ő TDK dolgozata keretében készült.

Melyik három szóval jellemezné az ITK-t?

Színvonal, közösség, érték.

Szívesen járna-e hallgatóként az ITK-ra?

Persze. Kivételes, személyre szabott itt a figyelem. Ha szorgalmas és tehetséges valaki, kivételes, világszintű lehetőségeket kap.

Megosztana valamit a családjáról?

Különleges ajándék, őszintén. A feleségemmel 19 éve találkoztam, csodával határos módon. A lányaim növekednek (néhány hete közölte a „kicsi", hogy vegyem már észre, nincs már kicsi lányom), és szerencsére nagyon vagányok.

Szabadidejét mivel szereti tölteni?

Természet, család, sport. Képernyőtől és a városi ingerözöntől minél távolabb.

És végül: mit üzen a hallgatóknak?

Mindenki keresse meg azt a témát, területet, ami a legjobban motiválja, és gondolkodjon hosszú távon. Persze nem elsősorban a saját erejében bízva. Szerintem nem érdemes szerénykedni a célokkal, rövidtávon gondolkodni vagy feladni. A műszaki tudományokban, szakmákban is fontosak az emberi értékek, társadalmi célok, és a hatásuk is van akkora, mint egy tanár vagy orvos munkájának.

x