Dr. Szederkényi Gábor az MTA doktora, egyetemi tanár; dékánhelyettes

Dr. Szederkényi Gábor fokozatosan köteleződött el az ITK mellett. A Kar megalakulásától kezdve óraadóként tanított, később részmunkaidős docensként tevékenykedett. 2013 óta teljes állású oktatónk. Jelenleg oktatott tárgyai: Dinamikus rendszerek paramétereinek becslése, Nemlineáris molekuláris folyamatok kvantitatív leírása és szabályozása, illetve Számítógép-vezérelt irányítás- és szabályozáselmélet.

Hova járt egyetemre? Miért azt a szakot, szakterületet választotta?
A Veszprémi Egyetem (ma Pannon Egyetem) öt éves műszaki informatika szakán végeztem. Ötödikes általános iskolás koromtól kezdve volt személyi számítógépem, és sok időt töltöttem a programozással. Akkoriban még nem léteztek olyan felhasználóbarát operációs rendszerek, mint manapság, az elérhető szoftverkínálat is csekély volt, ezért komolyan kellett ismerni a számítógép működését egy-egy feladat megoldásához. Így viszonylag természetesen adódott, hogy a gimnázium elvégzése után az informatika szakon folytattam a tanulmányaimat, bár a kémiát is nagyon szerettem, és emiatt egy ideig a vegyészmérnöki pályán is komolyan gondolkodtam. Ekkor Veszprémben már két éve működött vonzó tematikával és komoly természettudományos megalapozással a Roska Tamás professzor úr által létrehozott egyetemi szintű informatikai képzés. Székesfehérváron nőttem fel, így a döntésben az is fontos szerepet játszott, hogy Veszprém hasonló léptékű és szintén gazdag történelmi múlttal rendelkező város gyönyörű természeti környezetben.

Milyen élményei vannak egyetemi éveiről?
Az egyetem kb. 50 fős Jedlik Ányos Szakkollégiumában laktam öt évig, ahol minden szakon nagyon jó tanulmányi átlagok kellettek a bennmaradáshoz. Emiatt a tanulás, a tudás és annak megosztása szükségszerűség, de egyben megbecsült érték is volt. Szívesen emlékszem vissza a támogató és barátságos környezetre, a gyakran éjszakába nyúló közös tanulásokra és beszélgetésekre. A felsőbb évesek segítsége nélkül sokszor nehezen boldogultunk volna. Ezt a támogatást később igyekeztünk mi is továbbadni a fiatalabbaknak. A tanulás mellett természetesen voltak felszabadultabb időszakok is. A vidám emlékek közé tartoznak például a Veszprémi Egyetemi Napok diákrektor-választási kampányai, ahol a jelöltek szellemes műsorszámokkal igyekeztek elnyerni a választók bizalmát. A kollégiumi és egyetemi baráti kör minden nyáron közös túrákat szervezett a Magas-Tátrába, ezekre is jó visszaemlékezni.

Hogyan indult a pályafutása? Mi motiválta?
A diploma megszerzése után rögtön Budapestre, az MTA SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutató Laboratóriumába kerültem fiatal kutatóként Hangos Katalin professzorasszony tudományos irányítása alá, aki már az egyetemen is témavezetőm volt. Doktoranduszi munkámat folyamatrendszerek hibadiagnosztikája és szabályozása területén végeztem, ahol szerencsésen találkozik az alapvető matematika, a fizikai modellezés és a komplex számítások elvégzéséhez szükséges informatikai háttér. A labor vezetőjének, Bokor József professzor úrnak munkássága nagy szerepet játszott abban, hogy az érdeklődésem a nemlineáris irányításelmélet felé fordult. Komoly kihívást jelentett és hosszú évek munkájába telt, hogy fel tudjak zárkózni az általa megkövetelt és az idősebb kollégák által képviselt szakmai-tudományos színvonalhoz. Tudományos érdeklődésem mindig is erősen elméleti jellegű volt, érdekeltek az egyes módszerek elvi korlátai és a dinamikus rendszerek különböző reprezentációinak felhasználási lehetőségei a rendszeranalízisben és a szabályozótervezésben. Gyakorlati szempontból további erős motivációt jelentettek és érdekes probléma-felvetéseket hoztak a labor által végzett elméleti szempontból igényes fejlesztési feladatok, különösen a Paksi Atomerőmű szabályozási célú korszerűsítési munkái.

Hogyan került hozzánk az egyetemre? Mióta van az ITK-n?
Már a Kar indulásakor tartottam lineáris algebra gyakorlatot az első évfolyam hallgatóinak, majd Roska Tamás professzor úr meghívására szintén az első évfolyamnak óraadóként én tanítottam a lineáris rendszerelméletet, amelyet azóta is oktatok. 2006-ban kaptam részmunkaidős docensi kinevezést, teljes munkaidőben pedig 2013 óta dolgozom a Karon egyetemi tanárként.

Mi a legkedvesebb élménye az ITK-val kapcsolatban?
Itt nem konkrét eseményt említenék, hanem inkább azt a jóleső érzést, amikor egy tehetséges hallgató az általam (is) oktatott ismeretek birtokában egy bonyolult problémára olyan önálló és működő megoldást ad, amely nekem egyedül talán eszembe sem jutott volna. Így a legjobb PhD hallgatókkal olyan közös tudományos eredményeink is születnek, amelyeket egyénileg valószínűleg nem tudtunk volna elérni.

Melyik három szóval jellemezné az ITK-t?
Tudás, szolidaritás, szabadság.

Szívesen járna-e hallgatóként az ITK-ra?
Igen, elsősorban azért, mert a rövid távú egyéni és főleg anyagi jellegű célok kitűzésén és követésén alapuló elterjedt felfogással ellentétben nálunk még mindig elismert értékként jelenik meg az oktatói, kutatói és közösségért végzett munka. Úgy gondolom - részben a viszonylag kis hallgatói létszámnak köszönhetően - az átlagosnál nagyobb erőfeszítést tudunk tenni a lemaradók támogatásáért és a tehetséggondozásért is. Erről elsősorban az elkötelezett oktatói gárda és az adminisztratív személyzet gondoskodik, de szerencsére a hallgatóságban is mindig jelen van az a segítőkész kritikus tömeg, akik támogatják ezt a munkát, és jó irányba viszik a csapatot. Másrészt a Karon az oktatás és kutatás a kezdettől fogva szoros egységet alkot, így felsőbb éveken a hallgatók nemzetközi színvonalú informatikai és bionikai kutatómunkába kapcsolódhatnak be a Jedlik Ányos Kutatólaboratórium és a Karral kapcsolatban álló akadémiai intézetek csoportjain keresztül.

Megosztana valamit a családjáról?
Feleségem mikrobiológusként dolgozik az egészségügyben, ahol gyakran erőn felül kell teljesíteni, hogy minden beteg időben megkapja a kezeléshez szükséges eredményeket. Két gyermekünk van: Márti most fejezte be az első osztályt az általános iskolában, Andris pedig középső csoportos volt az óvodában.

Szabadidejét mivel szereti tölteni?
Családi körben gyakran kirándulunk, próbáljuk megmutatni a gyerekeknek az ország természeti és kulturális szépségeit. Egyéni szabadidőm kevés van, és sokszor akkor is tudománnyal lenne kedvem foglalkozni, de néha ki kell kapcsolni. Igyekszem eleget mozogni, főleg a futást kedvelem. Szeretem a szépirodalmat, a magyar szerzők művei mellett például a XX. századi latin-amerikai regényeket és novellákat. Színházba rendszeresen járunk. Nagyon érdekel még a közép-európai újkori történelem, főleg egyéni sorsokon, életrajzokon és családi történeteken keresztül.

És végül: mit üzen a hallgatóknak?

A technológiai eszközök tanulmányozása és fejlesztése mellett szánjanak időt a teremtett világ, a természeti környezet szemlélésére és a művészetekkel való foglalkozásra. Így az élet más területein is könnyebb lesz megtalálni a harmóniát.

x