A Kreditrendszerről röviden

A kredit

A kredit fogalma

A kredit angol eredetű elnevezés a tanulmányi munka mérésére és összehasonlítására. A kredit azt hivatott kifejezni, hogy egy adott tantárgy vagy kurzus teljesítése egy átlagos hallgatónak mennyi munkájába került.

A kredit fogalmát 1989-ben vezették be az európai felsőoktatásban az Erasmus program keretében „European Credit Transfer and Accumulation System” – röviden ECTS (Európai kreditátviteli és gyűjtési rendszer) néven. A kreditpont-rendszer segítségével a hallgatók eredményeit különböző egyetemek is értékelhetik és elismerhetik. Az ECTS célja, hogy a tagállamok felsőoktatási hallgatói számára megkönnyítsék a hallgatói mobilitást, azaz egy másik ország felsőoktatási intézményében elvégzett részképzést, továbbá a külföldi intézményben elvégzett tanulmányok elismertetését és beszámíttatását otthoni anyaintézményükben. Így elérhetőbbé vált a tanulmányok és oklevelek kölcsönös elismerése, a hallgatók és tanárok korlátozás nélkül mobilitása.

A rendszer ECTS kreditek és érdemjegyek révén megkönnyíti Európa különböző országainak eltérő rendszereiben tanuló hallgatók egységes tanulmányi teljesítményének mérését, kölcsönös elismerését és elfogadását. Az Erasmus mobilitásban részt vevő diákok tehát a külföldi tanulmányaik értékelését (kreditpontjaikat és jegyeiket is) az egyszerűség és az átláthatóság kedvéért ennek az egységes rendszernek alapján kapják.

Mit mér a kredit?

Egy adott tantárgy kreditértéke a tantárgy teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói munka mennyiségét fejezi ki. Egy adott kreditrendszeren belül egy kreditpontnak nagyjából ugyanakkora munkamennyiséget kell kifejeznie.

A kreditek tehát a szükséges tanulmányi munka mennyiségét tükrözik. Kapcsolatosak a tanulmányi program teljesítéséhez szükséges össz-munkával. Az előadásokon felül tehát adott esetben beszámítanak a gyakorlatok, szemináriumok, konzultációk, az otthoni egyéni tanulás, intézményen kívüli gyakorlat stb.

A magyar kreditrendszer

A magyar felsőoktatás számára a 200/2000. sz. kormányrendelet írta elő a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer, azaz a kreditrendszer bevezetését, elsősorban abból a célból, hogy Magyarország csatlakozhasson az Európai Unió ECTS-rendszeréhez, és alkalmazkodjon a bolognai folyamat előírásaihoz. A rendelet lényegi előírásai belekerültek a 2005. évi CXXXIX. törvény, azaz az új Felsőoktatási törvény 58. §-ába is.

A legfontosabb előírások röviden a következők:

A kreditek által kifejezett hallgatói munkaidőnek két összetevője van: a tanóra, más néven kontaktóra, és a hallgató tanórán kívül elvégzett tanulmányi munkaórája.
Egy kreditpont értéke - az ECTS rendszerével összhangban - 30 hallgatói munkaóra, amely a kontaktórák és az azokon kívüli munkaórák összege.
Egy tanév átlagos kreditterhelése 60 kredit, egy félévé 30 kredit - ebből az ECTS-előírásból következik a PPKE ITK hét féléves BA képzéseinek 210 kreditje, illetve a kétéves mesterképzések (MA) 120 kredites össz-kreditértéke.
A hallgató csak sikeresen teljesített kurzusért kaphat kreditpontokat, ám azok mennyisége független az érdemjegytől - tehát egy elégségesért is ugyanannyi kredit jár, mint egy jelesért. (A kredit a munka mennyiségét, nem a minőségét hivatott kifejezni.)
Egy adott intézmény hallgatója más felsőoktatási intézményben, illetve más karon is elvégezhet olyan tantárgyakat, amelyek saját anyaintézményében folytatott tanulmányaihoz tartoznak. Az így elvégzett tanulmányi teljesítményt beszámíttathatja tanulmányaiba, amennyiben annak tartalma és ismeretanyaga megfelel az anyaintézmény képzési követelményeinek. A megfelelést az anyaintézmény kreditátviteli bizottsága (KÁB) hivatott megvizsgálni és megállapítani.
Az intézmény köteles ajánlott tantervet vagy mintatantervet készíteni a hallgatók számára, amelyben javaslatot tesz a szakhoz tartozó tantárgyak megfelelő sorrendben való elvégzésére, a tanulmányi munka félévek közötti egyenletes elosztására, amelytől azonban a hallgató - az előfeltételi megkötések betartása mellett - belátása szerint eltérhet.
Államilag támogatott hallgatók tanulmányaik során a szak teljes kreditértékét legfeljebb 10%-kal meghaladó kreditet vehetnek fel költségtérítés nélkül.

A Kreditátvitel

Miért szükséges a kreditátvitel?

A kreditátvitel célja, hogy amennyiben a hallgató több intézményben folytat (vagy folytatott korábban) tanulmányokat, akkor az egyszer már teljesített tantárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon vagy képzési formában elismertethesse. Ennek legfontosabb feltétele az elismertetni vagy beszámíttatni kívánt tantárgy egyenértékűsége azzal a tantárggyal, amelynek elvégzését az adott szak vagy képzés előírja. Két különböző tantárgyat akkor kell egyenértékűnek tekinteni, ha ismeretanyaguk legalább 75%-ban azonos. Amennyiben az egyenértékűség fennáll, a máshol elvégzett tárgyat a helyettesíteni kívánt tárgy kreditértékével kell beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A máshol elvégzett kurzus érdemjegyét viszont át kell vezetni a kiváltott tárgyhoz.

Az ECTS jegyek átszámítási rendszere

Az ECTS rendszerben megszerzett érdemjegyeket a következő módon kell átszámítani a magyar ötfokozatú skálára:

A - Kitűnő (kiemelkedő teljesítmény apró hibákkal) = 5
B - Nagyon jó (átlagszint feletti teljesítmény, egy-két hibával) = 5
C - Jó (alapos munka, több hibával) = 4
D - Közepes (jó, de alapvető hiányosságai vannak) = 3
E - Megfelelt (a teljesítmény a minimális kritériumnak felel meg) = 2
FX - Elégtelen (bizonyos korrekcióra még szükség van a kredit eléréséhez) = 1
F - Elégtelen (jelentős mennyiségű további munka szükséges) = 1

A kreditátvitel szabályai

A PPKE ITK Kreditátviteli Bizottságáról (KÁB) a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 150-151. §-a rendelkezik. A KÁB egyetemi oktatókból álló bizottság, melynek feladata az ismeretanyag egyezésének mértékét megállapítani más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézményben más karon szerzett kreditek elismeréséhez a tárgyfelelős oktató véleményének figyelembe vételével.

A KÁB feladata elsősorban adminisztratív jellegű. A hallgató tárgybeszámítási kérelmének mellékleteként a tárgyfelelős oktató által előzetesen elkészített szakvélemény segítségével a KÁB azt vizsgálja, hogy a 75%-os megfelelés esete fennáll-e, illetve a véleményező oktató javasolja-e az adott tanegység ITK-s elismerését és beszámíttatását. A KÁB ezek alapján a PPKE ITK kreditszámításának ismeretében dönt az elfogadható kreditszámról is.

Külföldön teljesített tárgyak

A PPKE ITK kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Évről évre örvendetesen gyarapszik külföldön tanuló hallgatóink száma. A hallgatók többsége Erasmus-ösztöndíjjal utazik külföldre, hogy ott jellemzően egy félévet töltsön, gyarapítsa ismereteit, fejlessze nyelvtudását, és új tapasztalatokkal gazdagodjon. Az Erasmus-program előírásai szerint a hallgató kint teljesített tárgyait a PPKE ITK itthoni tanulmányai részeként ismeri el, ám a gyakorlatban ez nem mindig egyszerű.

Amennyiben a kiutazó hallgató olyan tárgyakat választ kint, amelyek 75%-ban megfeleltethetők a PPKE ITK-n meghirdetett tárgyaknak, ill. tartalmilag megfelelő átfedést mutatnak azokkal, a kreditbeszámítás rendkívül egyszerű, gyakorlatilag automatikusan megy.
Karunk rendkívül színvonalas európai partneregyetemekkel áll Erasmus kapcsolatban. Az ITK képzési szerkezetének és jellegének köszönhetően ösztönözzük hallgatóinkat arra, hogy választott speciális szakirányukhoz kötődő tárgyakat is vegyenek fel külföldi partnereinknél, amelyek a hallgatók ismereteit egy adott területen mélyítik el, és az ITK kurzuskínálatában nem szerepelnek. Ezek a tárgyak szabadon választható tárgyként kerülnek felvételre a hallgató indexében. Ilyen esetekben a KÁB kreditátviteli határozatának megalapozásához feltétlenül szükséges az ITK valamely, az adott tárgyban kompetens oktatójának előzetes szakvéleménye. Ehhez a hallgató a kinti tárgyleírás magyar vagy angol változatával igazolja kint elvégzésre kerülő tantárgya tartalmát, ezáltal lehetővé téve a szakvéleményt készítő oktatónak és a KÁB-nak, hogy megállapítsa a beszámíthatóságot, illetve a kreditértéket.
A külföldi egyetemek egy részénél más a félév beosztása, mint a mi karunkon. Ezért a külföldön tanuló hallgatók egy része az itthoni rendszerhez képest késve tudja lezárni az előző félévet, esetleg azért, mert a kinti féléve elhúzódik, és nem tud időben hazatérni. Ennek kiküszöbölésére külön felhívjuk kiutazó hallgatóink figyelmét, hogy a szükséges dokumentumok elkészítését és egyéb adminisztratív kötelezettségek teljesítését ne hagyják az utolsó pillanatra.