OTDK-s díjazottjaink - Bujtár Zsófia 2021. május 28.

Bujtár Zsófia a XXXV. OTDK Biológia Szekció Bioinformatika és rendszerbiológia tagozatában I. díjat ért el.

Miről szól az OTDK dolgozata? Milyen eredményt sikerült elérni a kutatás során, melyet a konferencián bemutatott?
Az OTDK dolgozatom a sejtciklus, a napi ritmus és a DNS-károsodás kapcsolatának matematikai modellezéséről szól. A központi kérdésünk arra irányult, hogy a rákos betegek kezelése során, amikor DNS-károsodás indukálásával akarják elpusztítani a daganatos sejteket, megállítani azok intenzív sejtosztódását, a terápia a nap melyik időszakában milyen hatást válthat ki. Kutatásunk során egy korábban publikált modellt sikerült továbbfejlesztenem, valamint – ennek köszönhetően – össze tudtam hasonlítani különböző szcenáriókat. Ez segített abban, hogy magyarázatokat találtam a sejtciklus viselkedésére (több időskálán), megértettem, hogy minek mi áll a hátterében, miben játszik fontos szerepet a napi ritmus és sejtciklus közötti kapcsoltság, valamint a DNS-károsodás sejtciklusra gyakorolt közvetlen és napi ritmuson keresztüli közvetett hatása. A számítógépes (elméleti) kutatás mellett elengedhetetlen a kollaboráció laboros kísérleti kutatócsoportokkal: a szimulációkkal kapott predikcióimat sikerült kísérleti eredményekkel validálni.

Mi ennek a témának a gyakorlati alkalmazása? Hol, hogyan alkalmazható a kutatás eredménye?
A napi ritmus egy kevésbé ismert, de annál fontosabb biológiai folyamat (pár éve Nobel-díjjal ismerték el a molekuláris mechanizmusainak a felfedezését). Ez egy olyan belső (cirkadián) óra, aminek a megfelelő működéséhez elengedhetetlen a napi rutinunk (a rendszeres alvásidők, étkezési alkalmak stb.). A cirkadián óra nem csak sok mindentől függ, hanem sok mindenre hatást is gyakorol: például befolyásolja, hogy egy adott gyógyszeres kezelés a nap melyik időpontjában a leghatékonyabb (ezzel foglalkozik a kronoterápia). Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan hat a DNS-károsodás a sejtciklusra a nap különböző szakaszaiban. Habár vizsgálatainkat fonálgombára fókuszálva végeztük, - az alapvető mechanizmusok fajok közötti hasonlósága révén - az alapkutatásunk célja az volt, hogy egy kis lépéssel, de mégis közelebb kerüljünk ahhoz, hogy a daganatos betegek terápiája személyre szabottan, az optimális napszakra legyen időzítve.

Mióta foglalkozik ezzel a témával? Hogyan talált rá erre a kutatási területre, miért kezdte el foglalkoztatni?
Már BSc-s hallgatóként csatlakoztam Prof. Csikász-Nagy Attila kutatócsoportjához. A témavezetőmmel való beszélgetések során ismertem meg a rendszerbiológia, a biológiai folyamatok számítógépes és matematikai modellezésének lehetőségét, élvezetes kihívásait, alkalmazhatóságát (mert a kurzusa akkoriban később, az utolsó BSc-s félévre volt meghirdetve). Azért foglalkoztatott (és tartom továbbra is nagyon izgalmas kutatási területnek), mert matematikai módszerek alkalmazására, logikus gondolkodásra ad lehetőséget egy érdekes és fontos egészségügyi kutatásban, biológiai folyamatok megértésében. (Még hajdanában, ezért választottam a bionika képzést is, így úgy érzem, hogy ebben a kutatási irányban hasznosítani tudom a BSc és MSc képzésem során megszerzett tudásomat).

Hogyan választott témavezetőt? Hogyan jellemezné a közös munkát?
Egy olyan kutatási projektbe akartam bekapcsolódni, ahol izgalmas módszerekkel hasznos kérdéseket vizsgálunk. Ezért választottam Prof. Csikász-Nagy Attila kutatócsoportját, aki az elmúlt évek során rengeteg új, izgalmas tudományos megközelítés kapuját nyitotta meg számomra, valamint széleskörű nemzetközi kutatói hálózatát tárta fel előttem (nyári egyetemtől kezdve, konferenciákon és Erasmus+ szakmai gyakorlaton át amerikai kollaborációnkig). A közös kutatásunkról részletesebben a „mester-tanítvány történetek" című interjúban írtunk.

Mit gondol, mi a sikeres (O)TDK dolgozat titka, „receptje"?
A dolgozat megírása számos kihívást tartalmaz, például azt, hogy nekem nem jött minden kreatív ötlet (mondatok megfogalmazása, dolgozat felépítése) rögtön automatikusan. A részeredmények (beleértve a zsákutcákat is) saját magamnak történő átlátható dokumentálása, valamint a dolgozat időben történő (nem utolsó pillanatra hagyott) írása nem csak kevésbé stresszes, de könnyebb, hatékonyabb és eredményesebb kutatói napokat tesz lehetővé. Továbbá kiemelném, hogy témavezetőm szervezett a kutatócsoportjának egy alkalmat a TDK szóbeli beszámolók előtt, ahol mindegyik TDK-n induló hallgatója „főpróbát" tarthatott: itt sok visszajelzést, építő kritikát kaptam (elsődlegesen témavezetőmtől), amiket alkalmazni tudtam az előadásaim során. Emellett az OTDK beszámolók előtt, a szekcióm szervezőinek köszönhetően Dr. Kádár Magor tartott a résztvevőknek (opcionálisan) egy interaktív és gyakorlatias felkészítőt a hasznos prezentáció-technikákról, ahonnan sok praktikus ötletet tudtam magammal vinni. De az OTDK a kutatásom prezentálásával sem ért véget, ugyanis számos színvonalas, egyéb előadást is meghallgathattam társaimtól. Arra buzdítanék mindenkit (akár (O)TDK résztvevő, akár „csak" érdeklődő hallgató), hogy merjünk bátran kérdezni egymástól: egyrészt ez egy nagyon jó visszajelzés az előadónak, másrészt nekünk, kérdezőknek ezáltal bővülhet igazán a tudásunk (ne feledjük, nincs rossz kérdés :D).

Milyen további tervei vannak a kutatással kapcsolatban? Tervezi ezt a témát folytatni, vagy esetleg választott egy másik kutatási irányt?
Jelenleg az a fő célunk, hogy az eddigi eredményeinket kéziratba foglaljuk és publikáljuk.

x