A Magyar Tudomány Ünnepe

A Magyar Tudomány Ünnepe az Információs Technológiai és Bionikai Karon

A Magyar Tudományos Akadémia 2016 novemberében – az elmúlt évekhez hasonlóan – ismét megrendezi a „Magyar Tudomány Ünnepe 2016" című országos programsorozat. A 2016. évi rendezvénysorozat mottója „Oknyomozó tudomány", amely arra utal, hogy a tudományos kutatások alapja a jelenségek okainak felderítése.

Az Információs Technológiai és Bionikai Kar az alábbi előadásokkal vesz részt az eseményen:

Előadások:

15:00-15:30

Dr. Prószéky Gábor: Pszichológiai megfigyelések, nyelvészeti vizsgálatok, informatikai megoldások

A számítógépes nyelvfeldolgozás algoritmusai szinte mind szekvenciálisak és a formális nyelvek és az automataelmélet világából születnek, ám az emberi nyelveknek nem biztos, hogy a legcélravezetőbb modellje a formális nyelv. Ha a pszicholingvisztika megfigyeléseit vesszük elsősorban figyelembe, más, bizonyos értelemben toleránsabb, a nyelvi alrendszerek és a nyelven kívüli világismeret egyfajta interakcióján alapuló párhuzamos feldolgozás irányában találhatjuk meg az emberi szövegértés kezelhetőbb modelljét.

15:30-16:00

Dr. Csurgay Árpádné: Nincs két kultúra – Simonyi Károly: A Fizika Kultúrtörténete

A 100 évvel ezelőtt született, nagyelőadónknak névadója: Simonyi Károly nagy ívű szemléletváltozást hirdetett azzal, hogy megírta A Fizika Kultúrtörténete című könyvét. Nincs „két kultúra", nincs „Tudomány és Kultúra", a kultúra szóban benne van a latin cultura, a colo, colere, azaz „művelni" ige. A lényeg, hogy résztvevően művelni kell, és nem csak karszékből/zsöllyéből fogyasztani, mint ahogy az úgy nevezett „magas kultúrát" szokás.

16:00-16:30

Dr. Gáspári Zoltán: Dinamikus fehérjeszerkezeti sokaságok: mérés + szimuláció = valóság?

A fehérjék belső dinamikájának kísérletes vizsgálatára a legfontosabb módszer az NMR-spektroszkópia. Segítségével a belső dinamika atomi szinten és több időskálán vizsgálható. Ahhoz, hogy a kapott paraméterekhez tényleges térszerkezeti modelleket rendeljünk, szükséges olyan szerkezeti sokaságok előállítása, amelyek a mért adatokat megfelelő módon adják vissza. Ezek a sokaságok lényegesen különböznek a hagyományos fehérjeszerkezeti modellektől, hiszen a kísérleti adatoknak a sokaság együttesen felel meg, és a sokaság tagjai közötti eltérések nem bizonytalanságból fakadnak, hanem a belső mozgások során bejárt konformációs teret reprezentálják. Előadásomban az ilyen sokaságok előállításának és elemzésének módszereit tekintem át, különös tekintettel a sokaságok, mint modellek valósághoz való viszonyára.


Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

x