Új nanoScan plus termékcsalád kifejlesztése –PET kombinálása)
[VKSZ-14-1-2015-0151]
A projekt célja egy olyan preklinikai multimodalitású, egyidejű képalkotásra alkalmas PET-MRI (7 Tesla) képalkotó berendezés kifejlesztése, melynek mindkét komponense (7 Teslás MRI és PET inzert) a jelen pályázat keretében kerül kifejlesztésre.
Az új prototípus a világon elsőként egyesít szimultán képalkotásra alkalmas módon egy nagy érzékenységű (~10%), kiváló térbeli felbontású (<1mm) és teljes test leképezésére alkalmas nagy látómezejű (10cm), külön erre a célra fejlesztett dedikált PET berendezést, valamint egy nagy térerejű (7 Tesla) így kiváló képalkotási paraméterekkel rendelkező, mind anatómiai mind funkcionális vizsgálatok elvégzésére alkalmas szupravezető MRI készüléket. Az új berendezéssel annak magas fokú integrációjának köszönhetően az eddig igen komplikált egyidejű PET−MRI vizsgálatok egyszerűen elvégezhetővé válnak.
A készülék jelentősen hozzájárul majd az összetett agyi funkciók és keringési folyamatok időbeli tanulmányozásához, valamint neurológiai és daganatos megbetegedések korai felismeréséhez, hatékony terápiás módszerek fejlesztéséhez.
A projekt négy magyar partner: a Budapesti Műszaki Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, és a Mediso Kft, mint koordinátor együttműködésében valósul meg.
PPKE ITK kari TDK kutatóműhelyeinek támogatása (2014)
[NTP-TDK-14-0019]
A PPKE ITK TDK kutatóműhelyeinek tevékenysége elsősorban a kari kutatólaborokban valósul meg (Robotika labor, Virva labor, Környezeti értés labor, Ultrahang labor, Szerkezeti bioinformatika és proteomika labor, Biomikrofluidika labor, Mobil alkalmazásfejlesztés labor, stb.), melyet a minden év novemberében megrendezésre kerülő kari TDK zár. A pályázatban közvetlenül a TDK-zó hallgatók vezetett kutatómunkájához szükséges elemeket fogalmaztuk meg: a laborok fogyóeszközigényének, a szükséges irodaszerek, a programban aktívan résztvevő témavezetők megbízási díjának és az OTDK tábla elkészítésének költségeihez kértünk támogatást.
A projekt célja a Kar TDK eredményességének megtartása, ill. tovább fokozása. A pályázati program közvetlenül ebbe az irányba hat a kari TDK kutatóműhely kijelölt 6 kutatólaborjának eddigi sikeres tehetségtámogató tevékenységének támogatásával.
A PPKE ITK kari TDK-kutatóműhelyeinek támogatása (2014)
[NTP-TDK-13-086]
A támogatásra javasolt program célja a PPKE Információs Technológiai és Bionikai karán működő bionikus és mérnökinformatikus képzéseken folyó tudományos diákköri kutatások további kibontakoztatása, támogatása és fejlesztése volt.
A végrehajtott programmal sikerült további hallgatókat és oktatókat bevonni a TDK munkába kutatás-, és tudománynépszerűsítő előadásokkal. A kutatómunkában részt vevő hallgatók kutatómunkáját és felkészülését a program egyrészt a bionikai kutatásokhoz szükséges alapanyag igényekhez való hozzájárulással, másrészt a prezentációs készségek fejlesztésével segítette. A pályázat által támogatott program a következő elemekre épült: hallgatói kérdőív; TDK-t népszerűsítő előadások; TDK-nap; oktatói TDK-fórum; bionikai fogyóeszközök beszerzése a témában kutató hallgatók számára. A pályázati támogatásnak köszönhetően a fenti programelemek sikeresen megvalósultak, ugyanakkor a projekt lezárása a kari TDK kutatómunka népszerűsítésének nem a végét jelenti, hanem a kezdetét alapozza meg.
Kvantumkémiai számítások jelentős gyorsítása GPU alapú párhuzamos, Gauss-bázissal működő integrál modul kifejlesztésével (2013-2015)
[KMR_12-1-2012-0202]
Partnerintézmény: Furukawa Electric Technológiai Intézet Kft.
A kvantumkémiának az alapkutatásban elért sikerei a 2000-es évekre lehetővé tették az iparban történő alkalmazását. Mára számos, az adott iparágban meghatározó vállalat folytat kvantumkémiai szimulációt. Ilyen például a BASF, a Samsung, vagy a Toyota Motors. Kvantumkémiai módszereket számos gyógyszergyár használ gyógyszermolekulák kifejlesztésére is. Ezekben az esetekben a szimulációs módszerek nehéz és költséges kísérleteket helyettesítenek, ezáltal a fejlesztési folyamatot hatékonyabbá, gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszik. A jövőben várhatóan a kvantumkémiát egyre szélesebb körben fogják ipari kutatásokra alkalmazni. A kvantumkémiai módszerek szoftver és hardver igénye azonban óriási, és ez a módszerek elterjedésének legnagyobb akadálya. A számítástechnika legújabb trendje szerint a számításigényes feladatokat sokprocesszoros grafikus feldolgozóegységekkel (Graphics Processing Unit - GPU) igyekeznek megoldani. Ez a folyamat speciális programozási modellek alkalmazását jelenti. Jelen projekt célja a kvantumkémiai programok leginkább időigényes részének, az integrálszámításnak GPU alapú megoldása. Ezáltal a sokprocesszoros grideket GPU-val felszerelt számítógépek gridjére cserélve, a számítási idő és költség jelentősen csökkenthető.
Biomolekulák dinamikus szerkezeti sokaságainak előállítása és jellemzése (2012-2016)
[OTKA NF 104198]
Dr. Gáspári Zoltán (témavezető),
Kovácsné Ángyán Annamária Franciska, Rovó Petra
Az élet működésének mély megértését az élőlényeket felépítő molekulák megismerése teszi lehetővé. Ezen molekulák sokszor egyedi, rájuk jellemző térbeli alakkal rendelkeznek, amely döntő fontosságú feladatuk ellátásához: legtöbbször a különböző partnermolekulák alakjának illeszkedése jelenti ehhez a kulcsot. A XX. század végétől azonban egyre inkább előtérbe kerül ezen molekulák dinamikus mivolta, azaz az a tulajdonságuk, hogy alakjuk nem merev, hanem időben dinamikusan változik. Ez az elmúlt években jelentős szemléletváltást hozott el a biomolekulák kutatói körében, akik közül egyre többen ismerik fel a molekulák belső dinamikájának jelentőségét azok működése során. Kutatásunk ezen belső dinamika jobb feltérképezésére és megértésére összpontosít újszerű módon, kísérletes és elméleti számítási módszerek összekapcsolásával. Célunk a rendelkezésre álló hasonló eljárások továbbfejlesztése és minél több valós fehérje esetében konkrétan felmerülő kérdésekre történő alkalmazása. Eredményeink várhatóan nem csak általános, elméleti jelentőséggel bírnak majd, hanem hasznos hozzájárulást jelenthetnek a gyógyszerkutatás és a biotechnológia területeihez is.
Polinomiális nemlineáris rendszerek analízise és irányítása optimalizálási módszerek segítségével (2012-2016)
[OTKA NF 104706]
Szederkényi Gábor (témavezető),
Csercsik Dávid, Rudan János
A projekt célja olyan új módszerek kifejlesztése, amelyek természetes és technológiai rendszerek bonyolult jelenségeinek jobb megértéséhez járulnak hozzá. Ezt a célt a vizsgált rendszerek sajátos matematikai leírásának felhasználásával kívánjuk elérni. A tanulmányozott, egymással szoros kapcsolatban álló modelltípusok speciális tulajdonságainak kihasználásával az eddigieknél hatékonyabb módszereket kívánunk kifejleszteni fontos tulajdonságok (pl. stabilitás) vizsgálatára, modellezési és szabályozási feladatok megoldására. A projekt céljai közé tartozik az alkalmazásként vizsgált biológiai és energetikai rendszerek vizsgálata és szabályozása, amellyel idő, energia és más fontos erőforrások takaríthatók meg. A biológiai modellekkel kapcsolatos eredmények várhatóan hasznosak lesznek pl. a célzott gyógyszertervezésben ill. új orvosi kezelési módszerek fejlesztésében.
Erőforrás korlátozott WLAN és BioMed alkalmazások új kommunikációs elveken alapuló, átkonfigurálható fizikai rétegeinek és protokolljainak kutatása (2012-2014)
[OTKA K 84045]
Kolumbán Géza (témavezető),
Krébesz Tamás, Józsa Csaba, Oláh András, Tisza Dávid
A környezettudatos mérnöki megoldások a korszerű méréstechnika ill. érzékelő, adatátviteli és információ-feldolgozó eszközök alkalmazásával maximalizálják az új ill. már létező termékek, technológiák és az emberi tevékenységek hatásfokát. Egy ilyen rendszer szenzorok, szabályzók és vezeték nélküli hálózati eszközök (WND) tucatjaiból épül fel. Mivel ilyen nagyszámú eszköz esetén a frekvenciakiosztás megoldhatatlan, az engedélyhez nem kötött rádió az egyetlen megoldás.
Merőben új hálózati és kommunikációs stratégiákra van szükség, mivel ezek a hálózatok ad hoc módon vannak telepítve, egy eszköz kiesése esetén annak feladatát a szomszédos eszközöknek kell átvenniük. A kognitívitáson túlmenően az egyes eszközöknek relézési funkciót is el kell látniuk ha nincs közvetlen összeköttetés az információforrás és a célállomás között. A kutatási célok: átkonfigurálható fizikai rétegek kidolgozása új vivők generálása, új modulációk és detekciós algoritmusok kutatása; alkalmazásorientált protokollok kutatása és WND-modellek felállítása, amelyek felhasználhatók mind a fizikai réteg, mind a kommunikációs paraméterek felett végrehajtott hálózati szintű optimalizálásban. A kutatás az erőforrás-korlátozott, kis sebességű WLAN és viselhető BAN alkalmazásokra fog fókuszálni, a frekvencia újrafelhasználás az UWB technológiával lesz biztosítva. Mivel az FCC UWB szabályozás csak az emissziós limitet adja meg de nem korlátozza az új vivők és modulációk alkalmazását a kutatást kiterjesztjük az új vivőkre és modulációkra is.
ELTE–PPKE informatikatananyag-fejlesztési projekt (2012-2014)
[TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052]
Konzorciumi partner: ELTE
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Tehetségtámogatás a PPKE-n (2012-2013)
[TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0014]
A két legfontosabb projektelem: a doktori képzés színvonalának és minőségének fejlesztése és a tehetséges hallgatók tudományos diákköri tevékenységének fejlesztése és egy szakkollégium fejlesztése
Tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n (2012-2013)
[TÁMOP-4.2.1./B-11/2-kmr-2011-0002]
A projekt célja a tudományos kutatások kibontakoztatása. A négy alcél, főirány: a szellemi potenciál fejlesztése; a kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése;az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése és a jövőkép kialakítása a kiemelt kutatási területeken
Újgenerációs eszközök bimolekuláris szekvenciák funkciós annotációjára, neurológiai, pszichiátriai betegségek mutációs adatainak értelmezésére (2011-2014)
[TÉT_10-1-2011-0058]
Partnerintézmény: A*STAR (Szingapúr)
A projekt általános célja a jelen és a közeljövő orvosi, biológiai technikáit kiszolgáló bioinformatikai eszközök fejlesztése. A projekt fő célkitűzései: számítógépes analízis-modulok fejlesztése fehérjék gyors annotálására, szekvencia-annotációs rendszerekbe illeszthető, gyors adatfeldolgozó ill. adatraktározó modulokat kifejlesztése; transzkriptmutációk funkcionális analízisére alkalmas rendszer elvi vázlatának és eszközeinek kidolgozására, különös tekintettel a nem-kódoló régiók mutációira és a kifejlesztett új eszközök tesztelése elsősorban myasthenia gravis ill. mitochondriális rendellenességekben szenvedő betegek klinikai és genomiális adatbázisán.
A PPKE oktatási és K+F infrastruktúrájának fejlesztése (2011-2013)
[KMOP-4.2.1/B-10-2011-0004]
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán (www.itk.ppke.hu) a magas színvonalú mérnökinformatikus képzés (a felvi.hu egyetemi rangsorán a mérnökinformatikus képzések között 3. helyezett a Kar) mellett a Semmelweis Egyetemmel közösen molekuláris bionika alapszakon, illetve 2012 februárjától infobionika valamint orvosi biotechnológia mesterszakokon képez Magyarországon elsőként (!) olyan szakembereket, akik a Kar nevében foglalt információs technológiai ismereteken túlmenően, az élővilág kvantitatív működésének alapjait is elsajátítják. Így az érdeklődők számára elérhetővé vált az a képzés, amely még az Egyesült Államokban is a legmodernebbek közé számít. A pályázat keretében beszerzett modern eszközök oktatási és kutatási célokat szolgálnak olyan, a jövő technológiáit megalapozó területeken, mint a molekuláris bionika, infokommunikáció, távjelenlét, érzékelő robotika, kiloprocesszoros architektúrák, audiovizuális technológiák, szoftvervezérelt méréstechnika és nyelvtechnológia.
Bionikus és genetikus eszközök fejlesztése látássérültek részére (2010-2014)
[Svájci-Magyar Együttműködési Program SH/7/2/8]
A projekt célja olyan új technológiák kifejlesztése látássérült és vak emberek számára, melyek segítségével több információhoz juthatnak a környező világból. Két, egymást kiegészítő megközelítést alkalmazunk. Rövidtávon új, intelligens bionikus szemüvegeket fejlesztünk ki és tesztelünk klinikai környezetben. Meghatározott vizuális felismerési funkciókat fogunk megvalósítani egy hordozható analogikai számítógéphez (ASZ) vezeték nélkül kapcsolódó mobiltelefon segítségével. A mobiltelefon kameráján keresztül így lehetővé válik meghatározott felismerési feladatok végrehajtása. Kifejlesztünk egy komplett hordozható mobiltelefon-ASZ egységet, amely egyszerű felismerési feladatokra lesz képes (pl.: fényirány-detekció, színfelismerés). Ezeknek a felismerési feladatoknak a kiválasztása a látássérültek érdekvédelmi szervezetével folytatott megbeszéléseken az igények szerint választottuk ki. Az eszközt páciensek segítségével teszteljük. A projekt végére egy zsebben is elférő hordozható ASZ is elkészül, amely már összetettebb felismerési feladatokra is képes lesz, mint például a gyalogosátkelő helyek-, piktogramok felismerése, tömegközlekedési eszközök járatszámának azonosítása. A rendszert szemantikus beágyazást használva felkészítjük a környezet megfelelő szintű értelmezésére. A rendszer robosztusságát tovább növeljük a mobiltelefonban elhelyezett GPS és gyorsulásérzékelők felhasználásával. A készülék rezgés és hang útján fogja tájékoztatni a felhasználót. A hosszú távú cél az, hogy optogenetikai technológiákat bionikus látásfejlesztéssel kombinálva részben helyreállítsunk a vizuális funkciókat.
A PPKE menedzsmentjének központi fejlesztése (2010-2012)
[TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0013]
Projektünk célja az irányítási és menedzsment rendszer egységesítése, és korszerű IT alapokra helyezése. Projektünk négy komponensből áll: egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítése; egy adattár alapú vezetői információs rendszer létrehozása; a kötelezően vállalt pályakövetési metódus mellett egyedi megközelítést alkalmazva, saját fejlesztésű diplomás pályakövető rendszer fejlesztése és egy egységes alapokon nyugvó egyetemi alumni rendszer kialakítása
Molekuláris bionika és Infobionika szakok tananyagának komplex fejlesztése (2010-2011)
[TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0006]
A projektben kidolgozott tantárgyak és a tantárgyfelelős oktatók:
A molekulák világa - Dr. Mátyus Péter, Dr. Krajsovszky Gábor, Dr. Iván Kristóf
Szerves- és biokémia - Dr. Mátyus Péter, Dr. Krajsovszky Gábor
Bioetika és környezeti etika - Nyéky Kálmán
Elektronikai alapmérések - Dr. Cserey György, Dr. Oláh András
Bevezetés a biofizikába - Dr. Závodszky Péter, Dr. Gál Péter
A neurobiológia alapjai - Dr. Freund Tamás, Dr. Liposits Zsolt, Dr, Kalló Imre
Bevezetés a bioinformatikába - Dr. Pongor Sándor, Dr. Gál Péter, Budinszky András
Az ideg-és izomrendszer elektrofiziológiai vizsgáló módszerei - Dr. Karmos György, Dr. Ulbert István
Orvosbiológiai képalkotó rendszerek - Dr. Vidnyánszky Zoltán, Dr. Gál Viktor, Dr.
Gyöngy Miklós
Érzékelő mobilhálózatok - Dr. Levendovszky János, Dr. Oláh András
Nano- és nanobiotechnológia fizikai alapjai - Dr. Csurgay Árpád
Digitális-, neurális- és kiloprocesszoros architektúrákon alapuló jelfeldolgozás - Dr. Levendovszky János , Dr. Oláh András
Bevezetés a funkcionális neurobiológiába - Dr. Freund Tamás, Dr. Liposits Zsolt, Dr. Kalló Imre
Neurális interfészek és protézisek - Dr. Karmos György, Dr. Ulbert István
Idegsejtek és neuronhálózatok modellezése - Dr. Káli Szabolcs
Neuromorf mozgásszabályozás - Dr. Laczkó József
VLSI tervezési módszerek - Dr. Földesy Péter
Budapest Bioscience Business Hub: innovatív kelet-közép-európai biotechnológiai vállalkozások létrehozását szolgáló közös technológiai transzfer (2009-2012)
[TÁMOP-4.2.1/1/08/1/KMR]
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Technológia-Transzfer Irodája (PPKE TTI) megalapításának célja az egyetemen születő, gazdasági potenciállal bíró szellemi alkotások, kutatási eredmények proaktív felkutatása, befogadása, vizsgálata és védelme, valamint az optimális gazdasági hasznosítás elősegítése, a hazai és nemzetközi ipari-gazdasági kapcsolatok kiépítése és menedzsmentje volt. A hosszú távú cél értelemszerűen a PPKE tudásbázisának és versenyképességének növelése volt, valamint az egyetem mint munkahely vonzerejének növelése a kutatók és az ipar szereplők körében. Ugyanakkor a termékorientált innovatív szemlélet és a vállalkozói szellem bátorítása is cél volt, hogy a szellemi alkotásokból a társadalom számára hasznos termékek és szolgáltatások legyenek. A TÁMOP-4.2.1/1/08/1/KMR pályázat keretében 2009 szeptemberében létrejött a PPKE TT Irodája.
Posztdoktori pályázati projekt (2008-2011)
[OTKA PD 73753]
Dr. Iván Kristóf (témavezető)
A pályázat keretében egy olyan újszerű rendszer kultúráját szeretnénk megteremteni Magyarországon, amely a mikrofluidikának és a lab-on-a-chip paradigmának egy új ágát képviseli. Egy folyadékcsepp nedvesítési tulajdonságai megváltoztathatók az elektromos tér változtatásával. Ezzel a módszerrel lehet a cseppet megfelelően gyorsan mozgatni is, tehát folyadékcseppek aktív mozgatásával lehet kiváltani a mikrofluidikában eddigi rögzített folyadékcsatornás elrendezéseket. Az új technológia reménye, hogy jó és megfelelően gyors alternatívát tud nyújtani a kémiai és biológiai elemzések terén a meglévő lab-on-a-chip készülékekkel szemben. Egy ilyen digitális mikrofluidikai rendszer kialakítása és tesztelése a célunk.
A tesztlabor kialakítása, a chipekhez a különböző meghajtó áramkörök tervezése és tesztelése, alkalmazása, valamint a megfelelő kémiai és biológiai alapreakciók párhuzamos elvégzése szerepel a terveinkben. Célunk továbbá a klasszikus mikrofluidikai alapműveletek elérhető pontosságon belüli implementálása (folyadék be- és kivezetés, transzport, adagolás, keverés, cseppszétválasztás és -egyesítés).
Infokommunikációs-technológiai fejlesztések a PPKE-n (2008-2010)
[KMOP-4.2.1/B-2008-0006]
Megvalósult a PPKE oktatási egységeinek videotechnológiával való technikai támogatása, ugyanis a távjelenlétet, azaz a videokonferencia-technológiát az egyetem szétszórt elhelyezkedésének következtében különösen jól tudja alkalmazni. A VoIP telefonközpont fejlesztésével a telefonköltségek csökkentek. A teljes Egyetemen belül megvalósult a távjelenlétes konferencia és konzultáció.Új vezetői információs rendszer (az elszigetelten működő szoftverek összekapcsolásával); a minőségbiztosítási rendszer informatikai támogatása; a Poszeidon modul bevezetése az ügyiratkezelésben. A Jedlik Laboratórium mint kutatási-oktatási-technológiai központ egyben az új tudomány-technológiai politikai koncepció egyik kulcselemévé vált az egyetemi szféra, az MTA kutatóintézetei és a vállalati szféra közötti valódi kooperáció megteremtésével. A Pázmány Egyetemi e-Kiadó lehetőségeinek bővítésével lehetővé vált az elektronikusan közzétett nagyobb terjedelmű művek oktatási igény szerinti nyomtatott formában való közzététele.
Infobionika, nanoelektronika és mesterséges értés - Multidiszciplináris Információs Technológia (2006-2009)
[OTKA NI 61101]
Dr. Roska Tamás (témavezető)
Nyékyné Gaizler Judit, Szirányi Tamás, Takács György, Vidnyánszky Zoltán, Prószéky Gábor, Rekeczky Csaba, Ulbert István, Kalló Imre, Iván Kristóf, Csurgay Árpád István, Karmos György, Kovács Ferenc, Levendovszky János, Pohl Gábor, Kiss Attila, Fodróczy Zoltán, Lázár Anna Kinga, Havasi László, Harczos Tamás, Kóbor István
HAS Computer and Automation Research Institute, HAS Institute for Psychology,HAS Institute of Experimental Medicine, HAS Research Institute for Technical Physics and Materials Science Semmelweis University, HAS Research Group for Neurobiology.
A PPKE Információs Technológiai Kara néhány éve az információs technológiák és a neurobiológia tudományát ötvöző, multidiszciplináris kutatási programot indított, amelyhez öt éve társult a nanoelektronika és a mesterséges értés kutatása is. A Karon folytatott elektro- és számítástechnikai mérnökképzés különleges multidiszciplináris jellegű: az első öt szemeszterben egy-egy tárgy az idegtudományokkal foglalkozik. A Tudományos Iskola az alábbi fő kutatási irányokra és módszerekre koncentrál: tér- és időbeli hullámszámítógép-elmélet, amelyet CNN technológiának és a topografikus tömbök számítástechnikájának nevezünk. Ide tartoznak az algoritmikus kérdések, a fizikai implementáció kérdései és ezek biológiai relevanciája; a szubmikron- és nanoelektronikai áramkörök megvalósíthatóságának tanulmányozása, ide tartoznak a mély-szubmikron CMOS áramkörökkel kombinált nanoantenna-tömbök és a nyelvi technológiák és mesterséges intelligencia. A projekt keretén belül folyó alprojektek jól jellemzik a kutatási és oktatási tevékenységet: irányított helyi gyógyszerbevitel epilepsziás betegek agyába, mobiltelefon halláskárosultaknak, bionikus szemüveg látássérültek számára.
Regionális Egyetemi Tudásközpont (2004-2008)
Konzorciumi partnerek: SOTE, MTA KOKI, Richter Gedeon Rt.
Képalkotó-processzáló-diagnosztikai eszközök és eljárások. A modern bio-kísérleti és orvosi diagnosztikai készülékek nagy részében meghatározóak a képalkotó eljárások. Ezek egy része nemcsak statikus képeket, hanem valós idejű mozgóképeket eredményez. Ezen a területen a topografikus képek non-invazív sugárzásra, nyomásra, és más hatásokra keletkezett, mesterségesen érzékelt 2 és 3 dimenziós kép-folyamok. Ezek a képek új dinamikus képelemző, érzékelőkre visszaható, és diagnosztikai felismerő technológiák útján válnak a modern orvoslás fontos új eszközeivé. Újabban fontossá válnak a klasszikus orvosi diagnosztika tapintó, vizuális elemző, szagló, halló "vizsgálat"-ainak mesterséges érzékelőkkel lefolytatott hasonmásai. Ezekben az elektronika harmadik hullámának az "érzékelők forradalmának" eredményeként piacra kerülő, olcsó érzékelő tömbök és mikro-beavatkozó eszközök katalizátor szerepet játszanak. Fontosak a most kutatott non-invazív egyéb érzékelések (például magzati szívhang passzív elemzése), valamint e nanoelektronika nemzetközi együttműködésben művelt legújabb irányzatai (pl. nanoantennák).
Bionikus interfészek. A kutatási program célja olyan érzékelők (multielektródok) kidolgozása ill. továbbfejlesztése, amelyek alkalmasak agyi bioelektromos jelek elvezetésére, lokális anyagadásra és a bioelektromos- és optikai-jelek egyidejű detektálására. Az állatkísérletekben kipróbált multielektródokat az OITI és a KOKI munkatársaival együttműködésben, idegsebészeti műtétek során epilepsziás betegekbe beépítve tanulmányozni kívánják az epilepsziás jelek patomechanizmusait. Az így nyert ismeretek hasznosításával a program későbbi szakaszában olyan beépíthető neuroprotézis rendszer kifejlesztése válhat lehetővé, amely pl. epilepsziás betegbe beépítve elektromos ingerlés révén a roham megelőzését teszi lehetővé. Állatkísérletekben vizsgálni kívánják az agykérgi neuroprotézisek alkalmazási lehetőségeit. A Jedlik Laboratórium és a Richter Gedeon Rt. munkatársainak együttműködésével olyan kutatási és kísérleti fejlesztési munka kezdődött, amely lehetővé teszi új, innovatív gyógyszerbevitel kidolgozását. Adatbázis rendszert dolgoznak ki az epilepsziás betegek idegsebészeti ellátásáról.
Szakirányú továbbképzések kidolgozása és beindítása (2004-2006)
[HEFOP 3.3. 2004]
Konzorciumi partner: Pannon Egyetem
A projekt célja: felsőfokú végzettséggel rendelkezők át- és továbbképzésére indítandó szakirányú továbbképzések előkészítése, kidolgozása és a képzések beindítása. Az informatika leggyorsabban fejlődő területein három irányban terveztük meg a posztgraduális képzést: az infobionika, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus oktatás területén. A képzések biztosítják, hogy a régebben szerzett természettudományos diplomával rendelkező szakemberek tudásukat kurrens témakörökben felfrissítve, a munkaerőpiacon újra versenyképessé válhassanak, megtarthassák meglévő munkahelyüket, illetve megfelelő állást találjanak. A projekt során a szakterületek legkiválóbb hazai képviselői a három terület tanmenetét, valamint 39 tantárgy tematikáit, előadásanyagait és gyakorlati feladatait dolgozták ki. A 2007 őszén induló, négy féléves képzések egyetemi szakmérnöki diplomát nyújtanak.
Videoesemények szemantikus értelmezése, kategorizálása és indexelése (2004-2006)
[GVOP 3.1.1. 2004]
Konzorciumi partnerek: MTA SZTAKI, AnaLogic Computers Kft, Pannon Egyetem
A kutatási projekt célja olyan algoritmikus rendszer kifejlesztése, amely a video-forrásból kapott képsor alapján elemzi az eseményeket, és a követelményeknek megfelelően kategorizálja azokat. A megelőző tanítást nagyszámú digitalizált videón végezzük, ahol olyan jellemzőket mérünk, mint kameramozgás, személyek helyzete és mozgása, mozgás jellege és bonyolultsága, biometrikai azonosítás, szituációk dinamikája, a színtér változásának belső vagy külső logikájára következtetés. A munka során nagy kapacitású tárolókba video-sorozatokat veszünk fel, együttműködve az ezt megengedő intézményekkel (egyetemi kampuszok, bankok és közterület), amely videókat csak feldolgozott formában (személyi jog) van jogunk tárolni hosszabb ideig, valamint ismert filmek jelenetekre bontásával és ezek kategorizálásával hozunk létre videó adatbázisokat. A tervezett algoritmikus megoldások alapvetően a rejtett Markov-modelleken (HMM) és a Support Vector Machine (SVM) azonosítási technikákon alapulnak. A videók jellemzéséhez és indexálásához szükséges paramétereket az MPEG-7 szabványában leírtakkal összhangban, XML adatbázisban adjuk meg. Az XML adatbázisok kezelését és az abban való optimális keresést szokványos programozási eszközök alapján kívánjuk megvalósítani. A PPKE ITK kutatási témái: események szemantikus értelmezése, XML adatok interpretálása; sztochasztikus idősorok elemzése; biometrikus mozgásformák és jelenetek felismerése és leírása
Érzékelőprotézis-elemek és multimodális autonom robotelemek kutatása és fejlesztése (2004-2006)
[GVOP 3.2.1. 2004]
A PPKE-ITK és a kar keretein belül működő Jedlik Ányos Laboratórium szakemberei már jelentős eredményeket értek el az integrált sokszenzoros (multimodális) rendszerek kutatása terén. Külön jelentősek a képalkotás, képfeldolgozás és tapintás területén elért eredmények, amelynek kulcseszköze a CNN bázisú analogikai számítógép, amely ma a világon egyedülálló jelfeldolgozási képességekkel rendelkezik. A multimodális érzékelés egyik lényeges eleme a testek által leadott infrasugárzás spektrális eloszlása. Ennek kutatása még tovább bővíti a tárgyakról, környezetről nyerhető információkat. Az infrasugárzás mérésének alapvető eszköze az infra-kamera. Az érzékelés finomítása és jelének összehangolt értékelése széles távlatokat nyit meg a gyógyászatban, pontosabban a sérült vagy fogyatékos emberek életét könnyítő berendezések, esetleg emberi protézisek kidolgozásában. További fontos elem a hangesemény és a 3D tapintás. A projekt célja az érzékelés és robotika területén végzett kutatásokhoz szükséges műszerek és eszközök beszerzése volt.
Heterogén vezetékes és mobil rendszerek integrálása (2004-2006)
[KPI 2004 - a Mobil Innovációs Központ keretében végzett kutatási résztéma]
Konzorciumi partnerek: BME, Pannon GSM, T-Mobil, Ericcson, HP Magyarország, MATÁV PKI-FI
Az NGN koncepcióra alapozva azt vizsgáljuk, hogy milyen architektúrában, milyen protokollok alkalmazásával lehet a jelenleg elkülönülő vezetékes és mobil rendszereinket egyetlen közös gerinchálózatú, de multi-hozzáférésű (PSTN, kábel, mobil, műholdas, optikai stb.) hálózatba integrálni. Az ITK feladata az érzékelő hálózatok protokolljainak kidolgozása, a lokális és globális érzékelés, a téridőbeli esemény felismerés és a kommunikáció integrálása mintaalkalmazásokkal. A hívásátadás optimalizálására a hálózatokban sztochasztikus késleltetési modellek kidolgozása, új csomagklasszifikáló algoritmusok kidolgozása, a Radix Tire és Area BAsed QuadTree algoritmusok továbbfejlesztése és statisztikus kiterjesztése.
A magzati szívműködés phonocardiografikus vizsgálatára szolgáló telemetrikus rendszer létrehozása
[NKFP 2004]
Konzorciumi partnerek: PentaVox Kft, OGyK, Pannon
A projekt célkitűzése egy, a magzati szívműködésnek elsődlegesen otthoni monitorizálására szolgáló, többcsatornás telemetrikus rendszer kidolgozása a telemedicina követelményei alapján, amely felhasználja az akusztikus érzékelésből adódó többlet információt, továbbá orvos-diagnosztikai alapkutatás, amely a magzat állapotára komplex információt ad, és a diagnosztikus biztonságot tovább növeli. A monitorizálás kiterjed a magzati szívritmus (FHR), méhösszehúzódás (TOCO), és a magzati mozgás előírásszerű mérésére, valamint a szívműködés további jellemzőinek megfigyelésére és továbbítására. A mérés passzív módon, akusztikusan történik, ami a hosszú idejű, otthon végzett mérésekre ad egyedülálló lehetőséget. A mért jelek mobil telefonon keresztül jutnak be a kórházi megfigyelő központba. A nagy mennyiségű adat rövid idő alatt történő átvitele érdekében egy speciális előfeldolgozás, valamint adattömörítési eljárás kerül kidolgozásra, amely az aktuális zavarszintektől és az irreguláris szívhangoktól függően, adaptív módon végez tömörítést. Ez lehetővé teszi a részletek megjelenítését is a diagnosztizáló szülész számára.