Babicz Dóra 2009-ben érettségizett a budapesti Sylvester János Protestáns Gimnáziumban. Matematikai és biológiai érdeklődése miatt a Pázmány ITK molekuláris bionikai és mérnökinformatikus képzése is érdekelte. Végül a Ménökinformatikus BSc mellett döntött, ahol 2014-ben diplomát szerzett, és tanulmányait a Mérnökinformatikus MSc képzésen folytatta. Diplomázása után az Eutecus nevű cégnél kezdett dolgozni, amit később felvásárolt az amerikai Verzion. Jelenleg is itt van munkaviszonya "senior AI-ML engineer" beosztásban, miközben egyéves kisfiával van GYED-en.

Mikor és miért kezdett el érdekelni ez a szakma, és miért a Pázmányra jelentkeztél?
A Karra való jelentkezéskor még nem volt kiforrott jövőképem és nem voltam biztos benne, hogy mérnökinformatikus szeretnék lenni. A gimnáziumban a matematika és a biológia érdekelt a legjobban, ezért adott volt, hogy vagy az orvosira vagy valamilyen mérnöki szakra menjek. Érdekelt még a molekuláris bionika, de a mérnökinfó feladatorientáltsága és valós problémákhoz közelisége miatt mégis ezt a szakot választottam. Bár voltak félelmeim, de az első év eloszlatott sok negatív sztereotípiát - például, hogy ez mennyire "fiús" vagy száraz szakma.

Mik a legkedvesebb emlékeid a Pázmányon eltöltött éveidből?
Nagyon szerettem azt, amikor már MSc-s korunkban a jól kialakult baráti társasággal együtt vittünk közös projekteket vagy tanultunk vizsgákra, például nyaranta amikor nagyon meleg volt, akkor akár olyan furcsa helyeken is, mint éjszaka a parkban vagy nappal a légkondicionált metróban. :) Szerettem a barátaimmal programozó versenyekre járni, jó volt megtapasztalni, hogy a tudás, amit az egyetemen szereztünk abszolút versenyképes más egyetemeken tanuló hallgatókkal szemben. Emellett az Énekkar is sokszor lelki kikapcsolódás volt számomra, s bár előfordult, hogy nehéz volt beilleszteni az aktuális félévembe, visszatekintve látom, hogy mennyit adott az évek során.

Volt lehetőséged tanulmányaid során a külföldi tapasztalatszerzésre? Mesélj röviden arról, hogy mivel gazdagított Téged ez az időszak!
Miután meglátogattam a barátaimat, akik Barcelonában voltak Erasmus ösztöndíjjal, annyira megtetszett a város, hogy úgy döntöttem, nem elég az az egy hét, amit ott töltöttem, hanem szeretnék ott tanulni egy félévet. Emellett az is vonzó volt, hogy megtanulhatok spanyolul, hiszen angolul már elég jól tudtam. Ez annyiban volt csalóka, hogy volt néhány tárgy, amit néha katalánul tartottak, így extrém nehéz volt tartani a lépést. De megerősített, hogy nehéz körülmények mellett is sikerült teljesíteni a kritériumokat. Emellett olyan dolgokról is tanulhattam, amiről otthon nem lett volna lehetőségem és rettentő hasznos volt az a tapasztalat, hogy a katalán egyetemen mennyire projektközpontú az oktatás, az egyéni és a csoportos feladatok egyaránt hangsúlyosak voltak.

Milyen emlékeid vannak az ITK-s hallgatói életről? Részt vettél a HÖK/AK munkájában? Vannak olyan hallgatótársaid, akikkel azóta is tartod a kapcsolatot?
Voltam főszervezője Nyílt napoknak az ITK-n, amikor HÖK-ben dolgoztam, illetve több Educatio kiállításon is részt vettem a Kar képviseletében. Ezek mindig jó élmények voltak, szívesen beszélgettem jövőbeli hallgatókkal az egyetemi életről és őszintén tudtam nagyon jó tapasztalatokat megosztani velük. Szerencsére az egyetemi éveim alatt kialakult barátságok az évek során csak egyre erősebbé váltak és azóta is erősítjük egymást szakmailag és emberileg.

Hogyan indult pályád az egyetem elvégzését követően?
A diplomaszerzés után a már említett Eutecus nevű cégnél helyezkedtem el, ahol képfeldolgozással, gépi látással, gépi tanulással és mesterséges intelligenciával foglalkozunk. Több barátom is ott dolgozott és jó szívvel ajánlották, így kerültem oda én is és a mai napig sok Pázmányos munkatársam van. Majd elkezdtem a doktori iskolát is, miközben részmunkaidőben dolgoztam az időközben Verizon Smart Communities HU-ra alakult cégnél.

Mesélj jelenlegi munkádról, feladataidról! Mi okoz a napi munkában kihívást, milyen szakmai kihívásokkal találkozol a munkahelyeden?
Alapvetően neurális hálózatok tanításával foglalkoztam, aminél mindig kihívás volt a legújabb kutatási területek és eredmények ipari célú felhasználása. Teljesen más követelményei vannak egy kutatásnak és egy terméknek, ami gyakran okoz nehézséget.

Mi a legizgalmasabb a munkádban? Hogy telik egy munkanapod?
Jelenleg egy éves kisfiammal vagyok otthon GYED-en, így a napi problémáim teljesen átalakultak az elmúlt évben. De most jutottam el oda, hogy heti egyszer-kétszer már be tudok menni az egyetemre és dolgozni tudok a doktori projektemen, míg a férjem vigyáz a kisfiunkra. Emellett próbálom a szakmai publikációkat is figyelemmel követni.

Milyen kompetenciákat tartasz a legfontosabbnak ahhoz, hogy a jelenlegi munkakörödet jól ellátsad? Ezeknek elsajátításában hogyan segített a Pázmányos képzés?
Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb, az agilitás és nyitottság az újdonságokra. A hihetetlenül gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia és gépi tanulás témakörében folyton újat kell tanulni és tartani kell a lépést, erre az egyetem - mint egy intellektuálisan pezsgő környezet - nagyon jól felkészít.

Hogyan látod a szakmát 5-10-15 év múlva? Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Mivel hihetetlenül gyorsan fejlődik, ezért nehéz megmondani, de úgy gondolom, hogy a kutatás és fejlesztés még jobban össze fog fonódni. Sok mesterséges intelligencia alapú megoldás vesz körül bennünket és ez új kihívások elé állítja a mérnököket. Én szeretnék a kutatás és fejlesztés mezsgyéjén maradni, mert mindkettő nagyon érdekel és nincs egyik a másik nélkül.

A munka mellett mi az, amivel szívesen foglalkozol a szabadidődben? Mivel tudsz igazán kikapcsolódni?
Szeretek zenélni és énekelni, ezt legtöbbször a kisfiammal együtt csinálom, szeretném, ha az ő életének is szerves része lenne a zene. Emellett gyakran járunk kirándulni vagy csak sétálni a közeli parkokba. Amire nagyon büszke vagyok, hogy kisfiam születése óta elkezdtük a kéktúrát és pár száz kilométert sikerült már legyalogolni belőle. Előtte meg a Camino Francés utat jártuk végig 2020 szeptemberében. Szeretek jógázni a mindennapokban, ez nagyon jó stresszoldó, de már a snowboardra is visszapattantam.

Mit üzennél, mit tanácsolnál a jelenlegi ITK-s hallgatóknak?
Próbálják ki magukat minél több projektben, hogy kitapasztalják, hogy mi az, amivel szeretnének foglalkozni az egyetem elvégzése után. A különböző laborok, a szakmai gyakorlatok, a TDK és külföldi tanulmányok is remek lehetőségek arra, hogy megismerjék az ipar és akadémia különböző területeit. Emellett próbáljanak a tanulmányok mellett a közösségi életre, közös programokra, önkéntes munkákra is időt szakítani, ezek is sok hasznos tapasztalattal és életre szóló barátságokkal gazdagíthatják az életüket.