A XXI. század kezdetén az információs technológiák új irányokat keresnek.
- A meghatározó új szempontok a következők:
- az alkatrészek komplexitásának oly mértékű bősége, hogy annak kihasználása már meghaladja a mesterséges rendszerek eddig kialakított architektúráit, és igényli a természet által is követett új megoldásokat,
- az idegtudományok fejlődése elérte azt a fokot, ahol a modellek egzaktsága már lehetővé teszi a neuromorf eszközök elkészítését és egyben az ember mint kommunikátor és információfogyasztó kognitív képességeinek figyelembevételét,
- az "érzékelők forradalma" következtében az olcsó mesterséges érzékelő tömbök és aktiváló eszközök a környezet tér-időbeli viszonyairól rendkívül gazdag képet adnak, egyben igénylik milliónyi parallel analóg jel azonnali feldolgozását,
- a biomedicina használja és igényli a legújabb információtechnikai csúcstechnológiát, igény van az elektronika és az élő sejtek megbízható interakciójára is,
- az alapeszközök megszokott működési módja korlátjainak elérése, a nanotechnológiák megjelenése mind az élettelen mind az élő információ feldolgozásában,
- az olcsó és tömeges globális távközlési szolgáltatások megjelenése az ezredfordulóra, mely társadalmi méretekben teszi hozzáférhetővé a távoli jelenlétet,
- az Európai Unió kibővítése és a munkamegosztás globálissá válása, melyben a természetes nyelvek sokasága kapcsán a humán nyelvi technológiák szerepe felértékelődik.
- Ahhoz, hogy a fenti kihívásoknak az új század fiatal diplomásai megfeleljenek
- újszerű, mély, multidiszciplináris alapképzés szükséges, valamint
- az információtechnika hatékony alkalmazását is igénylő elméleti képzés,
- időtálló elméleti alapokra fektetett szaktárgyi képzés és
- a kezdeti időszaktól folyó, készségszintű ismereteket adó gyakorlati képzés.
Az egyetemi évek alatt el kell jutni az ismeretek határáig. A mai, gyorsan változó tudományos világ, különösen ezen a területen, nem teszi lehetővé, hogy 5-10 éves késéssel érjenek el a hallgatókhoz az új ismeretek. A tervezett kutatási-oktatási-technológiai központ, építve a magyar tudományosság és műszaki fejlesztés legjobb hagyományaira és néhány nemzetközi innovációs központra, célul tűzi ki ezt a "tanítva-kutatva-fejlesztve" módszert, illetve életmódot.
Az emberről alkotott képet ma jelentősen befolyásolja egyrészt az idegtudományok és a genetika fejlődése, másrészt információtechnikai ismereteink. Ahhoz, hogy egy fiatal egyetemista a teljes embert megértse, szükséges a műveltségi és morális ismeretek megszerzése is. Így nevelődhet mély tudású, családjáért, hazájáért és embertársaiért felelősséget érző emberré.
Fel kívánjuk mutatni a modern tudományosság alapjait jelentő európai kultúra, valamint a keresztény üzenet időtálló értékeit. Meggyőződésünk, hogy ez a Kar ma Magyarországon és nemzetközileg is nemcsak új utakat jelent, de elébe megy egy sor igénynek, mely egy évtizeden belül tömegesen jelentkezik majd.
- A fakultás sajátos jegyei az oktatásban:
- kötelező alaptárgyi kitekintés (a matematikai és fizikai alapokon túl) az idegtudományok, a biokémia és az energiaforrások területére is, és erre épül a neuromorf információtechnika területének, különösen a látásnak, mint pedagógiai vezérfonalnak a szerepe (az idegtudományok és az ehhez kapcsolódó információtechnikai berendezésekkel kapcsolatos szakterület később egy markáns szakiránnyá esetleg szakká válhat),
- a természethez közeli információ- és számítástechnikai eszközök, mérések, módszerek és alapelvek, valamint a mesterséges érzékszervek, az érzékelő tömbök teljes arzenáljának kiemelt szerepe az oktatásban és a laboratóriumi képzésben,
- kötelező szaktárgyi kitekintés az információs technológiák - beleértve a humán nyelvi technológiák - szerepére a jogi, a gazdasági, a kommunikációs és a vezetési tudomány területein, ezek rendszerszemléletű bemutatása és vizsgálata; amihez a Pázmány Egyetem különösen kedvező adottságokkal rendelkezik,
- az információtechnika kapcsolata az orvosi diagnosztika, a hírközlés, az energetika és a közlekedés területeivel,
- a távközléstechnika új szolgáltatásaihoz kapcsolódó ismeretek, értéknövelt mobil és szatellit szolgáltatások oktatása,
- az angol nyelv középfokú ismeretének ajánlott volta a felvételnél, és az erre épülő tankönyvek, illetve egy teljes év angol nyelvű tanítása, egyben a magyar számítástechnikai nyelv ápolása a magyar nyelvű tankönyvekben és az oktatás egészében,
- erős humán tudományi megalapozás, melyre ráépül az ú.n. információ - tartalom - ipar technikáinak és az új információtechnikai szolgáltatások használatának és széleskörű elterjesztésének tanítása,
- az információtechnikai hálózatok és multimédia-eszközök aktív, távoli használatának fontos szerepe az oktatásban, beleértve egyes, különösen kísérleti tárgyak videokonferencia jellegű oktatását hazai és külföldi kutatólaboratóriumokból és vállalatokból,
- tutori segítség az első két évben, felügyelt önálló tanulás, kísérletezés és tanítás intézményes lehetősége a legjobb hallgatók számára a felsőbb években.
- A fakultás sajátos jegyei a kutatásban: néhány területen nemzetközileg jelentős kutatást, illetve szellemi bázist kívánunk megteremteni/kifejleszteni. Ilyen például:
- a neuromorf információs technológia;
- a nanotechnológiákban a számítógép-tervezés;
- az ember percepciós képességei az idegtudományok tükrében;
- a természet motiválta számítástechnika;
- a humán nyelvi technológiák;
- a mesterséges elektronikai eszközök és az élő sejtek kapcsolata;
- az új információs technológiák hatása az oktatásban, szervezetekben, jogi és gazdasági struktúrákban;
- az energiaforrások és az információs technológiák kapcsolata;
- a csúcsteljesítményű számítástechnikát alkalmazó orvosi képdiagnosztikai berendezések;
- Magyarország sajátos adottságai és korlátai az információs technológiák fejlődése tükrében;
- a gondolkodás sajátos formái az információs technológiák adta lehetőségek kereteiben;
- az esztétika információtartalma, a látás összes aspektusával mint központi oktatási-kutatási téma.
Kutatóegyetemi feladatokat kívánunk ellátni az MTA egyes kutatócsoportjait és kiemelkedő tudósait, valamint néhány jelentős külföldi egyetemi kutatót, illetve laboratóriumot is intézményesen bevonva az oktatásba, néhány, az információs technológiák gyakorlatát végző, kutató- fejlesztő vállalattal és intézménnyel stratégiai kapcsolatokat kialakítva.
A fentiek szellemében hoztuk létre az Információs Technológiai és Bionikai Kart.
