A beszélgetés során többször is elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia nagy eredményeket produkál bizonyos területeken, például a matematikában, programozásban, azonban általános intelligenciában és összetett emberi képességekben, mint az intuíció, etikus döntéshozatal, még komoly elmaradása van. A kutatók kiemelték: az AI jelenlegi formáiban nem „érti” a világot, inkább gyorsan és hatékonyan reagál a bemeneti adatokra. A megértés valódi megértése, a szándékok és következmények felismerése még mindig hiányzik a gépi rendszerekből.

A mesterséges intelligencia lenyűgöző teljesítményre képes a tudományos kutatás támogatásában, de nem váltja ki az emberi munkát – erre hívta fel a figyelmet Gáspári Zoltán, a Pázmány ITK bioinformatikusa, az MTA doktora. Előadásában a Nobel-díjjal is elismert AlphaFold2 algoritmust hozta példának, amely áttörést hozott a fehérjék háromdimenziós szerkezetének meghatározásában. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez az eszköz csak szakértő kezekben működik igazán jól, és nem helyettesítheti a kutatókat, legfeljebb segíti őket.

A kerekasztal-beszélgetés során úgy fogalmazott, hogy kutatóként az AlphaFold számára hipotézisgeneráló eszközként hasznos. Olyan lehetőségeket vet fel, amelyeket ő kísérleti úton tud tesztelni, így új kutatási irányokat is felfedezhet. Ugyanakkor kiemelte: a mesterséges intelligencia nem végzi el a méréseket, és nem oldja meg a legnehezebb feladatokat, például a klinikai vizsgálatokat vagy az engedélyeztetési folyamatokat – ezek továbbra is az emberi tudásra és tapasztalatra építenek.

A teljes összefoglaló az eseményről  ITT olvasható. 

Fotó: Czeglédi Mátyás, Qubit