A hét két kiemelt témája a katolikus küldetés és kiválóság egymással való kapcsolata és az egyetemek szempontjából kiemelten fontos úgynevezett Z generáció (az 1996 és 2009 között születettek) megismerése volt.
Az ezeket a témákat feldolgozó két nyílt napon a Pázmány különböző karairól érkezett előadók és vendégek is részt vettek.

A keddi, Katolikus egyetem: küldetés és kiválóság témájú napon Dr. Karacs Kristóf, a Pázmány ITK általános és nemzetközi dékánhelyettesének megnyitóját Ft Vincze Krisztián, a PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettesének előadása követte.

Vincze Krisztián atya előadásában a II. János Pál pápa által 1990-ben kiadott Ex cordae Ecclesiae enciklikában foglaltakra támaszkodva hangsúlyozta a kereszténység értékét és jelentőségét az oktatásban és a tudományban, kiemelve az ezek között lehetséges szinergia fontosságát. Előadásában beszélt a katolikus egyetemek által átadott többlettudásról is, arról, hogy az egyetemi oktatás és kutatás során minden tudományterületen szem előtt kell tartani az igazságosság és közjó szempontjait is. Hangsúlyozta emellett, hogy a katolikus egyetemek a hallgatókra, mint egész emberre tekintenek, figyelembe véve személyük intellektuális, érzelmi és kulturális dimenzióit is, így lehetőségeket nyújtanak a személyes növekedésre és egy átfogó világszemlélet kialakítására is.
Vincze Krisztián atya végezetül a katolikus egyetemek közösségének egyedi, különleges voltát emelte ki, ami hosszú távon is alakítja a hallgatók életét, és segít, hogy az egyetemhez való kötődésük a diploma megszerzését követően is megmaradjon.

A délelőtt második felében Gájer László atya, Hittudományi Kar Keresztény Bölcseleti Tanszékének tanszékvezetője tartott előadást Ferenc pápának a Pázmány ITK-n áprilisban elmondott beszéde kapcsán. Bevezetőjében arról beszélt, hogyan alakult át a keresztény Európa létezésébe vetett bizalom a Szovjetunió összeomlásától kezdődően napjainkig. Rámutatott, hogy bár Európa a kereszténység szempontjából átmeneti állapotban van, az Egyház – ha az egész világot tekintjük – erős és gyarapszik.

Délután Csimma Ágnes, a Pázmány ITK nemzetközi koordinátora tartott előadást a munka megszenteléséről, arról, hogy miként tudunk a munkánkon keresztül magunk is az életszentség felé haladni.

Külföldi vendégeink szerdán Esztergomba, a Pázmány Régészettudományi Intézetébe látogattak, ahol bepillantást nyerhettek abba, hogy az Intézet által folytatott angol nyelvű régészképzés miként járul hozzá az egyetem keresztény missziójának betöltéséhez, a sokszor igen nehéz körülmények között élő jordániai, szír, egyiptomi és egyéb közel-keleti keresztények képzésén, valamint kultúrkincseik megmentésén keresztül. Vendégeink megismerkedhettek az Intézet külföldi ásatásaival, a Pázmányon tanuló egyiptomi doktorandusz tanúságtételén keresztül pedig arról is mély benyomást szereztek, hogy mindezt a segítséget miként élik meg közel-keleti keresztény testvéreink. Ezt követően vendégeink meglátogatták a Keresztény Múzeumot.

A témahét második nyílt napján, csütörtökön az 1996 és 2009 között születettek generációjának, az úgy nevezett Z generációnak a megismerésére fókuszáltak a jelenlevők.
A Pázmány számára különösen is fontos ez a generáció, hiszen ennek tagjai az egyetem jelenlegi hallgatói, akiknek megértése, oktatása, teljeskörű nevelése a feladata.
Bár a Z generációval kapcsolatban sok negatív, általánosító véleményt hallani, Pusker Máté, a Pázmány ITK Hallgatói Tanácsadó Központjának vezetője gondolatébresztő előadásában megerősítette, hogy a fiatal és idősebb generációk közötti távolság, meg nem értés nem új keletű, már Arisztotelész is írt erről ie. 350-ben. Az távolság oka lehet, hogy a generációk limitáltak az általuk elérhető tapasztalatokra, amik által fogékonyabbá válnak bizonyos gondolkodásmódokra. A gondolkodásmódban való eltérések inkább érettség, életszakasz, karrierszakasz vagy egyéb fejlődési faktorok mentén keresendők.

A Z generáció jellemzőivel, az általuk képernyő előtt töltött idővel és ennek a hosszú távú memóriára és gondolkodásra gyakorolt hatásával kapcsolatban különösen izgalmas előadást tartott Szőke-Milinte Enikő, a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének docense. Munkatársa, Fodor Richárd, a tanulási folyamat különböző alapelveiről és elméleteiről tartott szemléletes bevezetőt.
A hallottak feldolgozása csoportmunkában, különböző szempontok alapján történt, az eredményt – a témának megfelelően – infografikán is ábrázolták a résztvevők.

A délelőtt második részében Komáromi László, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja beszélt a Kar hallgatóinak körében lefolytatott felmérésről, és arról, hogy a Kar minderre milyen válaszokat próbál adni

A délutáni workshopon a Pázmány ITK hallgatói (Bajner Katalin, Börcsök Berta és Fehér Márton) mutatták be egy, az ITK-n nemrégiben folytatott felmérés alapján, hogyan élik meg a kar hallgatói, hogy katolikus egyetemre járnak: mi az, ami számukra értékként megfogalmazódik, és mik azok a pontok, ahol előrelépést várnak.

 
A nemzetközi témahét pénteki zárónapján külföldi vendégeink látogatást tettek a Pázmány BTK-n, és laborlátogatáson vettek részt a Pázmány ITK kutatólaboratóriumaiban is. A vendégek és a szervezők, a Pázmány ITK Nemzetközi osztályának munkatársai egyetértettek abban, hogy a témahéten elhangzottak hozzájárultak ahhoz, mélyebb megértéssel forduljanak az egyetemre járó hallgatók felé, és jobban tudják közvetíteni azokat az értékeket, amik kifejezetten a katolikus egyetemekre jellemzőek.