Miről szól az OTDK dolgozata? Milyen eredményt sikerült elérni a kutatás során, melyet a konferencián bemutatott?
Az OTDK dolgozatom AMD videókártyákról és az OPS-ről szól. Az OPS egy olyan nyelv, melynek segítségével a strukturált térhálón értelmezett algoritmusokat tudunk implementálni, amelyet utána az OPS könyvtárával különböző párhuzamos architektúrára lehet transzformálni így gyorsan, párhuzamosítva, optimalizálva tudjuk futtatni őket. A dolgozatomban bemutattam munkámat, mely során elkészítettem az OPS AMD videókártyákra való támogatását. Emellett futásidő analíziseket végeztem, vizsgáltam több különböző NVIDIA és AMD GPU-t, megvizsgáltam és kiértékeltem, hogy melyik milyen esetekben működik hatékonyan, mikor nem.
Mi ennek a témának a gyakorlati alkalmazása? Hol, hogyan alkalmazható a kutatás eredménye?
Gyakorlatban akkor lehet ezt alkalmazni, amikor valami bonyolult fizikai jelenséget szeretnénk lekódolni és szimulálni, majd azt mindenféle változtatás nélkül az éppen rendelkezésre álló párhuzamos architektúrán szeretnénk futtatni, például NVIDIA videókártyán, vagy több processzoros számítógépen. Az elkészült munkának köszönhetően immár AMD videókártyákon is tudjuk ezeket a kódokat futtatni. A kutatás eredménye mind gazdasági területen, mind a kutatási területeken jól alkalmazható. Van olyan OPS-es alkalmazás, amellyel cunami szimulációkat lehet végezni. Az, hogy rövid időn belül sok eshetőséget szimuláljanak, rendkívül fontos lehet például egy ilyen helyzetben. A munka legnagyobb eredménye az, hogy az OPS-t használó kutatások, vagy cégek immár AMD GPU-n is tudnak szimulációkat futtatni. A hétköznapi emberek ezen eredménnyel és magával az OPS-sel inkább közvetetten találkozhatnak, úgy, hogy az adott termék (amit gyártott egy adott cég) , jól és biztonságosan fog működni, köszönhetően a sok, gyorsan lefuttatott szimulációnak.
Mióta foglalkozik ezzel a témával? Hogyan talált rá erre a kutatási területre, miért kezdte el foglalkoztatni?
A témával 2019 ősze óta foglalkozom, eleinte csak általánosságban a párhuzamos programozással és az AMD videókártyákkal ismerkedtem. A kutatási területre témavezetőm, Reguly István vezetett rá. Az elmúlt 3-4 évben egyre inkább elkezdtek foglalkoztatni a technikai eszközök, mobiltelefonok, számítógépek specifikációi, hardveres felépítései. Saját laptopomat is szívesen szétszereltem alkatrész bővítés gyanánt. A videókártyák fontos részei a számítógépeknek és ezekről még nem sokat tudtam, így a lehetőség, hogy AMD GPU-kal lehet foglalkozni nagyon beleillett az érdeklődési körömbe.
Hogyan választott témavezetőt? Hogyan jellemezné a közös munkát?
Témavezetőm, Reguly István volt több BSc-s programozás tárgyon is a gyakorlatvezetőm, ott ismertem meg. A tárgyak utolsó óráin említette, hogy lehet jelentkezni különböző kutatásokra nála. Ez a lehetőség már az első alkalommal felkeltette az érdeklődésemet, 2018 telén. Annyit tudtam akkor, hogy a szakdolgozatom keretében programozni szeretnék majd, István óráit pedig szerettem. Így már akkor megszületett bennem az elhatározás, hogy vele szeretnék majd dolgozni. 2019 őszén egy nap végül felkerestem, hogy továbbra is vállal-e témavezetést, van-e témája és így kezdődött el a közös munkánk, amit leginkább rendszeresnek és jó hangulatúnak tudnék jellemezni. István nagyon jól vezeti a témámat, rávilágít a fontos dolgokra, a választott témában rendkívül jól tájékozott és olvasott. Ő motiválta, hogy TDK dolgozat szülessen a munkából.
Mit gondol, mi a sikeres (O)TDK dolgozat titka, „receptje"?
Úgy gondolom, hogy egy jó téma mindenképpen fontos tényező. Gondolok itt arra, hogy ne legyen se túl nagy, se túl kicsi a lefedett téma, a dolgozat önmagában legyen egy kész egység. A dolgozatom sikere mindenképp Reguly Istváné is, hiszen ő látott el tanácsokkal, ő tudta, hogy melyik részt kell nagyon kidolgozni, melyik részt kell jobban részletezni, melyik részről elég csak említést tenni. Így a siker fontos tényezője a tapasztalt témavezető is. Fontos szerintem a folyamatos, rendszeres munka. A dolgozat írásának legfontosabb szakaszaiban fix hetirendben foglalkoztam a témával, például minden csütörtökön és pénteken 6-6 órát. Összességében egy évet foglalkoztam a témával, így szerintem maga a befektetett idő is nagyon fontos tényező.
Milyen további tervei vannak a kutatással kapcsolatban? Tervezi ezt a témát folytatni, vagy esetleg választott egy másik kutatási irányt?
A témával azóta is folyamatosan foglalkozom. Elkészítettem egy másik nyelv, az OP2 AMD GPU-s támogatását is, és itt is végeztem több GPU-n méréseket. Az eddigi munkából egy angol nyelvű tudományos cikket írunk, ami várhatóan pár hónapon belül készül el. A következő témát is kitűztük már Istvánnal, terveink szerint az egyetemen zajló COVID19 kutatásba fogok bekapcsolódni és a már elkészült modell párhuzamosításán fogunk dolgozni.
Készítette: V.Zs. (PPKE ITK)
