Az idők során számos olyan magyar találmány született, ami megváltoztatta a világot, ilyen például a Bíró László nevéhez fűződő golyóstoll, a Rubik Ernő által készített rubik kocka. A dinamót Jedlik Ányos találta fel, a számítógépet Neumann János. A fenti felsorolásnál jóval hosszabb a magyar feltalálók és találmányaik névsora, és a listában több olyan találmány is szerepel, amik a Pázmány ITK-hoz köthetőek. Ezek közül mutatunk be néhányat.
BúvAR – Kiterjesztett valóság alapú (SLOAM - simultan localization, orientation and mapping) búvárszemüveg
Katasztrófa sújtotta területen a tájékozódás kritikusan fontos, ugyanakkor gyakran sokkal nehezebb, mint a hétköznapi környezetben. Különösen nehéz olyan vízben, ahol a látási viszonyokat a szennyeződések erősen rontják. A Duna és más folyók esetében ez lényegében teljesen vakká teszi a búvárt, és a vízben ezért kizárólag tapogatódzással kénytelen környezetét érzékelni.
Az ITK-n folyó kutatások célja egy olyan rendszer megvalósítása, amely elégtelen látási viszonyok esetén is hatékonyan segíti a búvárok vízben történő tájékozódását. A fejlesztés alatt álló hardver-szoftver rendszer és eljárás olyan megoldást javasol, ami értelmezhetővé teszi, és a búvár orientációjának megfelelően megjeleníti a környezetét. A megoldás együttesen támaszkodik érzékelők fúziójára, mély hálózattal történő gépi tanulás alapú képfeldolgozási módszerre, AR megjelenítési technológiára és a robotika területén ismert SLAM (simultan localization and mapping) eljárás kibővített alkalmazására.
Levegővel vezérelt gömbrobot
A robotikán belül a mobil robotika széles területet képvisel. A kutatók számos konstrukciót és alkalmazást fejlesztettek, melyek az iparban is alkalmazásra kerültek különböző eszközök szállításától kezdve az űrtechnológiáig. Autonóm mobil robotokat alkalmaznak a gyártósorok mellett és a Mars felfedezéséhez egyaránt. A mobil robotok tervezésekor alapvetően egy robottestre és az annak mozgatásához szükséges kerekekre támaszkodtak a mérnökök. Nem véletlen, hogy autóink általában utakon közlekednek, ugyanakkor a kerekek konstrukciója számos problémával küzd, mind útnélküli terepeken, mind a mobil robotok helymeghatározási feladatainál.
Az egyenetlen terepeken a gömbrobot tud hatékonyan haladni. Az ITK-s fejlesztésű technológia a gömbrobot belső vázára, valamint a meghajtási mechanizmusára ad megoldást. A vezérlési mechanizmus a levegő, illetve a környezetben található gáz megfelelő áramoltatásával, annak szelepekkel történő szabályzásával működik.
Felületre ható nyomás-, illetve erőbehatások érzékelésére alkalmas érzékelőeszköz
A robotikában egyre fontosabb szerepet játszik az érzékelés. Fontos, hogy az érzékelés segítségével a robotok minél több információt tudjanak meg a környezetről, hogy így optimális választ tudjanak rá adni. A robotikában a leggyakoribb feladatok közé tartozik a megfogás, a pozicionálás és tárgyak áthelyezése. A robotkarok és a megfogó eszközök egyre általánosabbá válásával megnőtt az az elvárás is, hogy minél szélesebb körben lehessen azokat alkalmazni, a robotika távoli célja pedig az, hogy a robotok az emberhez hasonló képességekkel bírjanak, és az emberek segítségére legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a robotok az emberekhez hasonló ügyességgel és biztonsággal kezeljék azokat az eszközöket és mindennapi tárgyakat (például ajtókilincs, pohár, gombok, üvegek, stb.), amelyek az adott feladat megvalósításához szükségesek.
A Pázmány ITK Robotika laborjában létrehozott találmány célja egy olyan érzékelő eszköz megalkotása, amely különbözőképpen – például erő-, vagy nyomás következtében – létrejött behatások érzékelésére alkalmas, és ami a kialakításának köszönhetően számos különböző méretben, széles méretskálán kivitelezhető.
Magzati légzőmozgásra jellemző fonokardiográfiás jel feldolgozására szolgáló eljárás és rendszer
A '80-as évek óta az ultrahangos képalkotás a legelterjedtebb vizsgálati módszer a magzati monitorozásban. Ám ez a mérés csak orvosi felügyelet mellett, korlátozott ideig és leginkább kórházi körülmények között végezhető, és nem ad teljes képet a magzat hogylétéről. Szükség van olyan vizsgálati módszerekre, amelyekkel nyomon követhető a magzat aktivitása – hosszabb ideig és akár otthoni körülmények között is, így ugyanis sokkal inkább kiszűrhetők az esetleges rendellenességek. A Pázmány ITK-n megvalósult egy ilyen rendszer kifejlesztése, magzati fonokardiográfia segítségével.
A kutatás során egy 3D-s ultrahangkészülék és egy magzati fonokardiográfiás műszer együttes alkalmazásával vizsgáltunk kismamákat, és az volt a célunk, hogy a magzati és anyai aktivitástól és a különféle zavaró tényezőktől, például a csuklástól, a törzsforgatástól vagy épp az anyai szív- és bélműködés zajától elkülönítve egyértelműen meghatározzuk a fonokardiografikus jelben a magzati légzőmozgást. A magzat egyébként nem lélegzik, csupán a rekeszizma mozog: összehúzódik és elernyed. Ezzel folyamatosan gyakorol, s mint minden mozgásmintázatnak, ennek is nagy jelentősége van abban, hogy amikor megszületik, képes legyen levegőt venni, fel tudjon sírni. A légzőmozgás már a 12. héten megjelenik, de ultrahangon csak jóval később, a terhesség harmadik trimeszterében (harmadában) válik kimutathatóvá.
Az ITK kutatói kimutatták, hogy a légzőmozgások nem folyamatosak, hanem sorozatokra bonthatók, amelyek a magzat fejlődésével párhuzamosan egyre gyakoribbak és egyre hosszabbak lesznek. Az ITK által kidolgozott eljárásmód lehetőséget teremthet veszélyeztetett terhesség esetén az otthoni magzati monitorozáshoz, folyamatosan nyomon követve, hogy megfelelően fejlődik-e a magzat. Koraszülöttek esetén ez az eljárás jelezheti a légzésfejlettségét vagy az esetleges növekedésbeli eltéréseket is, és magyarázatot adhat a hirtelen csecsemőhalál pontos okaira.
Célunk, hogy a magzati fejlődés utolsó szakaszának megfigyelése ne csupán az orvosok, de az édesanyák számára is minél szélesebb körben elérhető legyen, ezzel a veszélyeztetett magzatokat megmenthessük, és biztosíthassuk egészséges fejlődésüket.
