A humanoid robotika az MI fejlődésével egyre fontosabb szerepet tölthet be a digitális intelligencia és a fizikai világ összekapcsolásában. Különösen nagy kihívást jelent a finommanipuláció: olyan kéz- és karszerű robotikai rendszerek fejlesztése, amelyek változatos, részben rendezetlen környezetben is biztonságosan és megbízhatóan képesek összetett feladatokat végrehajtani.

A projekt erre a területre koncentrál, egyszerre szem előtt tartva az ipari és a rehabilitációs alkalmazási lehetőségeket. Magyarország high-tech feldolgozóiparában – többek között az autóiparban, az elektronikában, az akkumulátoriparban és ezek beszállítói láncaiban – számos szerelési és ellenőrzési feladat ma is emberi kézimunkára épül. A fejlesztések hosszabb távon hozzájárulhatnak a rugalmas automatizáláshoz, a termelékenység és a munkabiztonság növeléséhez, valamint a fizikailag megterhelő munkafolyamatok kiváltásához.

A humanoid robotikában megszülető eredmények ugyanakkor az egészségügyben is hasznosíthatók. A robotikus végtagokhoz fejlesztett szenzorok, ember–gép interfészek és tanuló vezérlési eljárások később exoskeletonokban, telerobotikai és rehabilitációs eszközökben, illetve mozgástámogató megoldásokban is alkalmazhatók.

Négy terület összekapcsolásával épül a technológiai platform

A Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium kutatás-fejlesztési tevékenysége négy egymásra épülő szakmai pillérre támaszkodik.

A skálázható, biomimetikus gyártás területén egy textilipari fonáson alapuló, programozható fonógépes eljárást fejlesztenek tovább humanoid robotikai komponensek – többek között lágy és rugalmas struktúrák, beágyazott vezetők, érzékelők és aktuatív elemek – gyors és költséghatékony előállítására.

A szenzorikai és ember–gép interfész fejlesztések célja nagy pontosságú, saját fejlesztésű és szabadalmaztatott szenzorok, mozgásrögzítő eszközök, valamint többmodalitású mérési rendszerek integrálása. Ezek biztosíthatják a robotok számára a manipulációhoz szükséges érintés-, erő-, helyzet- és mozgásinformációkat, valamint a tanuló algoritmusokhoz szükséges jó minőségű adatokat.

A harmadik terület a digitális iker, a szimuláció és a sim-to-real technológia. A kutatók részletes virtuális modelleket építenek az ipari munkaállomásokról és manipulátorokról, amelyekkel gyorsabban és biztonságosabban tesztelhetők az új megoldások, és csökkenthető a szimulációban kidolgozott módszerek valós rendszerekre történő átültetésének kockázata.

Mindezt MI-alapú tanuló vezérlés egészíti ki. A kutatásban humán demonstrációs adatokra és szimulációs tapasztalatokra épülő, nagy nyelvi modelleket és megerősítéses tanulást (LLM+RL) ötvöző megoldásokat fejlesztenek. A cél olyan robotikai rendszerek létrehozása, amelyek nem csupán egyetlen előre meghatározott mozdulat végrehajtására képesek, hanem alkalmazkodni tudnak a feladatok és a környezet változásaihoz is.

A kutatástól az ipari alkalmazásig

A projekt fontos része, hogy az eredmények ne álljanak meg a laboratóriumi prototípusok szintjén. A teljes fejlesztési folyamat a humán adatgyűjtéstől a digitális ikren és a tanuló vezérlésen át a prototípus-integrációig és az ipari validációig terjed.

A projektben a PPKE kutatási háttere, az egyetemi spin-off Allonic iparosítható gyártástechnológiája, valamint a FETI ipari környezete kapcsolódik össze. A fejlesztések eredményeként a technológiai demonstrációk mellett új adatkészletek, mérési és validációs módszerek, tudományos publikációk és szabadalmak is létrejöhetnek, valamint új spin-off vállalkozások és exportképes technológiák alapjai születhetnek meg.

A projekt hosszú távú célja így nem egyetlen humanoidrobot-prototípus elkészítése, hanem egy skálázható hazai technológiai platform és tudásbázis felépítése, amely összekapcsolja a gyártástechnológiát, a szenzorikát, a mesterséges intelligenciát és a valós ipari, illetve rehabilitációs alkalmazásokat.

A projekt azonosítója: 2026-4.1.1-MISSZIÓK-2026-00027
Elnyert támogatás: 1 500 000 000 Ft