Alábbi cikk szerzői hallgatóink, akik egyben az esemény szervezői is voltak: Csőke Balázs, Gacsályi Borbála, Benedek Dávid, Karner Ede, Radován Maya, Töttös Balázs és Kajlinger Márk.

Az egyetemi órák többnyire kódról, algoritmusokról és rendszerekről szólnak, így elsőre szokatlannak tűnt, hogy egy bencés főapát érkezik hozzánk. Az előadás végére azonban kiderült, hogy a kérdések, amelyekkel a mérnökök és a szerzetesek foglalkoznak, közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk.

Hogyan építsünk olyat, ami tartós? És hogyan fejlődjünk anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat?

Fenntarthatóság = továbbadni az életet!

Megújulás az identitás elvesztése nélkül

Cirill főapát egy egyszerű meghatározással indította előadását, amit a kivetített diákon is jól láthattunk. A fenntarthatóság szerinte annyit jelent, hogy továbbadjuk az életet, és ennek két alapja a hit és az értékek, illetve a közösség.

Az előadás első fele arról szólt, hogyan lehet megújulni úgy, hogy az identitás megmaradjon.

A kérdés a szoftverfejlesztésben is ismerős: egy rendszert folyamatosan frissíteni kell, de ha közben elvész az, amiért létrehoztuk, akkor már nem ugyanazt fejlesztjük tovább. Pannonhalma ezt több mint ezer éve gyakorolja, és közben számtalan korszakot átélt.

A bencés élet négy erénye

A főapát ezután a szerzetesi élet fő erényeiről beszélt. Ezek az engedelmesség, az alázat, a jó buzgóság és a hallgatás. Elsőre talán régimódinak hangzanak, de csapatmunkára lefordítva meglepően használhatók.

Jelentik az odafigyelést a másikra, a saját ego háttérbe szorítását a közös cél érdekében, a lelkesedést a feladat iránt, és azt a képességet, hogy nem kell minden helyzetben megszólalni. Ezek az erények Szent Benedek regulájának hagyományából erednek.

Mitől működik egy közösség?

Az egyik legfontosabb gondolat szerint egy közösséghez három dolog kell: karizma, vagyis az az adottság vagy elhívás, amely egyedivé teszi a közösséget, cél, amely felé a tagok együtt haladnak, és regula, vagyis a közös szabályok, amelyek rendet adnak a mindennapoknak.

Egy egyetemi csoportmunkánál vagy projektcsapatnál ugyanez a helyzet. Ha hiányzik a közös cél vagy a játékszabály, a lelkesedés önmagában nem elég.

Bor és szőlőtúra

Könnyedebb hangot hozott az előadás borászatról szóló része.

A szőlőművelés a szerzetesi hagyomány része, a főapát pedig beszélt a borkóstolásról és a szőlőtúrákról is, amelyek a látogatókat ismertetik meg a tájjal és az apátság életével. Az egyik dián az „Év bortermelője – 2024” elismerés is szerepelt.

Jó példa ez arra, hogy a hagyomány és a gazdasági fenntarthatóság nem áll szemben egymással, mert a minőségi munka tartós anyagi alapot is teremt.

Zöld Pannonhalma

Az előadás záró és számunkra talán legérdekesebb része a Zöld Pannonhalma program volt. A főapát azt hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság a bencés hagyományban nem új divat, hanem a teremtett világ iránti felelősségből természetesen következik.

A program két pillére, amit a jegyzeteinkből kiemelünk, a zöldebb energia és a zöld böjt.

Zöldebb energia

A főapát a program egyik irányaként említette, hogy a működéshez szükséges energia egyre környezetbarátabb legyen. Egy ekkora épületegyüttes üzemeltetése komoly feladat, ugyanakkor a hosszú távú gondolkodás a szerzetesi életforma természetes része: aki ezer évre tervez, az nem engedheti meg magának a pazarlást.

Mérnökhallgatóként különösen izgalmas volt látni, hogy ezek a kérdések nemcsak műszaki, hanem értékalapú döntések is.

Zöld böjt

A zöld böjt kezdeményezés a Pannonhalmi Főapátság bencés iskoláinak közösségéből indult. A kivetített diák szerint a böjt nemcsak testi-lelki megújulást jelenthet, hanem lehetőséget is arra, hogy hozzájáruljunk a teremtett világ megőrzéséhez. A kezdeményezés a nagyböjti időszak spirituális hagyományához kapcsolódik, a környezettudatos életmód felé terelve a diákokat.

Az 5T, a zöld böjt öt alapelve

• Takarékoskodj az energiáddal! Cél az energiafogyasztás csökkentése.
• Tudatosan vásárolj! Cél a fogyasztási szokásaink átgondolása.
• Tölts több időt a természetben! Cél a természettel való kapcsolat erősítése.
• Táplálkozz egészségesen! Cél az egészségügyi és környezeti szempontból is fenntartható étrend.
• Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön! Ez az alapelv a spirituális szemléletet foglalja össze.

Számunkra ez a rész azért volt különösen jó, mert a fenntarthatóságot nem nagy, elvont célként mutatta be, hanem apró, mindennapi döntések sorozataként: mennyi energiát használunk, mit vásárolunk, mennyi időt töltünk a szabadban. Ezeket mi is könnyen át tudjuk ültetni a saját életünkbe, akár a tanulmányaink mellett is.

Három gondolatot vittünk haza magunkkal

• a megújulás és az identitás nem egymás ellen dolgozik, hanem egymást egészíti ki;
• egy közösségnek karizma, cél és regula kell a hosszú távú működéshez;
• a fenntarthatóság kis, tudatos döntésekkel kezdődik, és egy szemléleten alapul, nem pusztán technológián.

Mérnökként gyakran hajlamosak vagyunk úgy gondolni a jövőre, mint ami a következő frissítéssel érkezik. Egy ezeréves apátság példája arra emlékeztetett, hogy a legjobb rendszerek mögött közös értékek és türelmes, következetes munka áll.

Köszönjük az inspiráló előadást!