Karunkon lassan hagyománynak számít az oktatói és munkatársi közösségét erősítő közös zarándoklat. 2018-ban, az ITK megalapításának 20. évfordulóján Pázmány Péter és Szent II. János Pál nyomán jártunk a Felvidéken és Lengyelországban, 2019-ben a csíksomlyói pápai misén vettünk részt közösen, 2021-ben pedig, Alessandro atya szervezésében, együtt vettünk részt az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén. 

Ezt a hagyományt követve, idén is útnak indultunk, célunk ezúttal az egyik legjelentősebb Mária-kegyhely, Fatima volt. Az út szervezése már februárban elkezdődött, a szállások és étkezések lefoglalása és az útvonaterv elkészítése mellett egy zarándokfüzet is készült, amiben a teljes program szerepelt, beleértve a fátimai napok imádságait is.

A lelkes, 30 fős csapat október 29-én érkezett Portóba. Délután egy helyi idegenvezető segítségével bejártuk a város legfontosabb látnivalóit, a templomok történetén keresztül bepillantást nyerhettünk Portugália – és részben az egyház – történelmébe is.

          
Portugália erős katolikus hagyományokkal rendelkező ország, ahol nagyon korán, már a IV. században kialakultak az első egyházi egyházmegyék.

A portugálok közel 90%-a még ma is római katolikus, az egyházhoz való kötődés európai viszonylatban magas. Zarándoklatunk tulajdonképpeni célja, Fatima, ahol évente több millió zarándok fordul meg, központi szerepet játszik a portugál katolicizmus életében.

Ide vezetett a mi utunk is a következő napon. Estefelé érkeztünk Fatimába, ahol elfoglaltuk szállásunkat, majd egyetemi lelkészünk és zarándoktársunk, Alessandro di Caprioli atya szentmisét mutatott be a hotel közösségi termében.
A következő napon Aliné Csereháti Erika bevezetőjéből jobban megismertük a Szűzanya 1917-es jelenéseit és a pásztorgyermekekre bízott három, ún. fatimai titkot, majd szentmisén vettünk részt a jelenések helyszínén 1918-ban épült Jelenések Kápolnájánál.

Fatima főterén három templom is áll: a legkisebb az eredeti Jelenések Kápolnája, ami mellé már 1928-ban elkezdték építeni a Rózsafüzér Miasszonyunk Bazilikát. A zarándokok hatalmas száma miatt (évente kb. 2 millióan látogatnak ide) azonban később ez a bazilika is kicsinek bizonyult, így 2007-ben felszentelték a fátimai Szentháromság bazilikát, ami 8633 ülőhelyével és 40.000 m2–es alapterületével a világ negyedik legnagyobb katolikus temploma.

A Mária-kegyhelyek közül Fatima két szempontból is különleges lehet a magyarok számára. Egyrészt, mivel a két kisebbik pásztorgyermek – Francisco és Jacinta Marto – boldoggá avatásának előkészítését egy magyar verbita szerzetes, Kondor Lajos atya vezette, aki egész későbbi életét a fatimai titkok megismertetésének szentelte. Munkássága előtti tiszteletünket egy koszorúval mi is kifejeztük a városkában felállított szobra előtt.

A másik érdekesség, hogy itt található a Magyar Keresztút – Calvário Húngaro – amely a kommunizmus által sújtott Magyarország felszabadulásáért való könyörgést hivatott szimbolizálni, és egyben az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentős emlékhelyévé is vált.
A tizenöt stációból álló keresztút építését a Spanyolországba menekült, majd Fátimába zarándokolt Kardos Illés csanádi plébános kezdeményezte még 1956 előtt.

A mozgalom további szervezésében, adományok gyűjtésében nagy szerepet játszott Kondor Lajos verbita szerzetes és Győrfy Albert plébános áldozatos munkája. A keresztút a kis pásztorok útját követi, ahol az angyali jelenések és egy Mária jelenés történtek. A stációkon és a kápolnában a világ minden tájáról származó magyar adományozók nevei olvashatók. Az 1964-ben felszentelt Szent István kápolna üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak.

Fátima főterén minden este fél 10-kor közös rózsafüzér-imádságot mondanak a zarándokok, amit körmenet követ. Ezeken az alkalmakon mi is megtapasztalhattuk a közös imádság magával ragadó erejét és örömét.

Zarándoklatunk Lisszabonban ért véget, ahonnan hálatelt szívvel, feltöltődve tért haza az ITK zarándokcsoportja.