Miről szól az OTDK dolgozata? Milyen eredményt sikerült elérni a kutatás során, melyet a konferencián bemutatott?
A dolgozatom dinamikus kompartmentális modellek analíziséről és szimulációjáról szólt, első körben biológiai vonatkozásban. Ez a téma ijesztőnek hangzik elsőre, de kompartmentális rendszerek mindenhol ott van a természetben és a mesterséges rendszerekben is egyaránt. Például az enzim-kinetika, vagy egy autópálya folyamata leírható kompartmentális alakban. A legtöbb komplex kompartmentális rendszer felépíthető két alap típusból, csőszerű és gyűrűszerű alap modellekből. Ezeket úgy lehet elképzelni mint a (kész) M0 autóút, valamint az M7 autópálya. Az egyiken lehet körbe-körbe menni, a másikon csak egyenesen. Kutatásom során ezeknek az alap modelleknek az általános egyensúlyi pontját kerestem, a pontok stabilitását vizsgáltam, valamint készítettem MATLABban egy szimulátort, ami az ilyen rendszerek trajektóriáját számolja ki.
Mi ennek a témának a gyakorlati alkalmazása? Hol, hogyan alkalmazható a kutatás eredménye?
Az eredményeim főleg elméleti eredmények, de a szimulátorral például megjósolhatjuk egy kompartmentális reakció kimenetét, ha tudjuk a kezdeti feltételeket. Az előző példára visszatérve ha tudjuk, hogy a kémcsőben mennyi enzim és szubsztrát van, valamint ismerjük a rekaciósebességeket, akkor elég pontosan és hatékonyan ki tudjuk számolni a trajektóriát.
Mióta foglalkozik ezzel a témával? Hogyan talált rá erre a kutatási területre, miért kezdte el foglalkoztatni? Hogyan választott témavezetőt? Hogyan jellemezné a közös munkát?
A témával a 6. féléves Önálló laboratórium tárgyon kezdtem el foglalkozni. Körülbelül egy éve foglalkoztam a témával, amikor előadtam az OTDKn. 2019 őszében kezdtem témát keresni. Mivel matekos témával szerettem volna foglalkozni, körbekérdeztem az ismeretségi körömben, és az egyik barátom ajánlotta az ő témavezetőjét, Szederkényi Gábort. A folyamat első pár hete azzal telt el, hogy pontosítottuk, hogy mivel is szeretnék foglalkozni. Témavezetőm több témát is felajánlott, ezek közül választottam a jelenlegi témámat. Általában úgy dolgoztunk, hogy egy hétnyi kutatás, majd az eredményeket megbeszéltük, levontuk a tanulságokat és kitűztük a következő heti célt.
Mit gondol, mi a sikeres (O)TDK dolgozat titka, „receptje"?
Kell egy vagy több újítás egy adott területen, gyakorlati alkalmazás a kutatott témára, előadástechnikai tudás/gyakorlat és egy kis szerencse. :)
Milyen további tervei vannak a kutatással kapcsolatban? Tervezi ezt a témát folytatni, vagy esetleg választott egy másik kutatási irányt?
A következő évben a már említett kompartmentális modellek irányíthatóságával és irányításával szeretnék foglalkozni. Ezt bemenetekkel és kimenetekkel, reakciósebesség és maximum kapacitás változtatásával lehetne elérni. A bemenetet és kimenetet itt úgy lehet elképzelni, mint a fel- és lejárók az autópályán; új elemek behozása és kivétele a rendszerből. A reakciósebesség változtatását úgy lehet elképzelni, mint egy változtatható sebességkorlát, a maximum kapacitást pedig mint a párhuzamos sávok számának változtatása.
Egy érdekes irányítás feladat lehetne az a kérdés, hogy esetleg sebességkorlát állapot függvényében való változtatásával el lehet-e kerülni a dugókat az autópályákon.
Ön részt vesz/ részt vett a Kar Tehetségprogramjában. Milyen plusz lehetőségeket, előnyöket biztosított a Tehetségprogramban való részvétel a kutatómunkában?
Amíg BSc hallgató voltam addig részt vettem a programon. Sajnos ez a program nincs kiterjesztve a mesterképzésre. Ami szerintem ténylegesen befolyásolt az az, hogy tehetségprogramosként sok kutatást láthattam sok különböző témában. Ez segített lebontani azt a tévhitet, hogy például matematikát nem lehet kutatni. A másik előny, a tehetségprogramból származó ösztöndíj. Bár nem elég arra, hogy csak a kutatásommal foglalkozzak, de hozzájárul ahhoz, hogy kevesebbet kelljen dolgozni, így több idő marad a kutatásra.
