Délutántól estig tíz különböző programon keresztül mutattuk meg az érdeklődőknek, milyen sokféle kérdéssel és technológiával foglalkoznak Karunk kutatói, és hogyan kapcsolódik össze az informatika, a mérnöki tudomány, a biológia és az orvostudomány.

A programok között a játékos, interaktív bemutatók és az ismeretterjesztő előadások egyaránt helyet kaptak. A „BioEscape – Szabadulj a tudomány csapdájából!” résztvevői egy különleges szabadulószobában próbálhatták ki magukat, ahol szenzorok segítségével vizsgálták a mozgást és az izomtevékenységet, miközben egy robotkart is működésre kellett bírniuk.

A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásaiba engedett betekintést az „AI + Android: keltsd életre a telefonod szenzorait!” program, ahol a résztvevők AI segítségével készítettek Android-kódrészleteket, majd a telefon különböző szenzorait is kipróbálhatták. Az „AI a látássérültekért – Pixelektől a megértésig” című program pedig azt mutatta be, hogyan használható a mesterséges intelligencia olyan technológiák fejlesztésében, amelyek a látássérült emberek mindennapjait segítik.

Az orvosi képalkotás egy különleges megközelítésével találkozhattak a látogatók a „Hogyan kapcsolódik egy japán képrejtvény az orvosi képalkotáshoz?” című programon. Egy nonogram segítségével ismerkedhettek meg a CT-képalkotás egyes alapelveivel, miközben az emberi agy különböző területeit is felfedezhették.

A biológia és az informatika találkozási pontjára kalauzolta a résztvevőket „A mikrobiom tervezése: utazás a genom világába” című programunk, amely során a mikrobiom kutatásával és a bioinformatika módszereivel ismerkedhettek meg az érdeklődők, és egy genom összeállítását is kipróbálhatták.

Az egészségügyi kutatásokhoz kapcsolódott „A szív titkos jelei – Vérnyomás hullámformák a modern orvostudományban” előadás, amely azt mutatta be, hogy a vérnyomás nem csupán egyetlen számérték, hanem egy összetett hullámforma, amely fontos információkat hordozhat a szervezet működéséről.

A bionika és a robotika világába vezetett „Kézzelfogható jövő: a robotikus protézisek forradalma”, amely a modern művégtagok fejlődését és az egyre természetesebb irányítást lehetővé tevő technológiákat mutatta be. Ehhez kapcsolódott a „Mozgás szabadsága high-tech segítséggel? – Robotok a rehabilitációban” című programunk is, ahol a látogatók megismerhették a robotika rehabilitációban betöltött szerepét és a hazai fejlesztésű robotikai megoldásokat.

A mérés és a fiziológia különleges kapcsolatát mutatta be az „Egy lámpa és a karod – Mit árul el a fény az izmaid működéséről?” című előadás, amely azt járta körül, hogyan lehet fénnyel mérhető apró változásokból következtetni az izmok működésére.

A programok sorát a mérnöki informatika egyik izgalmas területe zárta: a „Szuperszonikus áramlás szimulációja” során a résztvevők betekintést nyerhettek a nagy számítási igényű mérnöki szimulációk világába, és abba is, hogyan segíthetnek a programozható logikai eszközök ezeknek a feladatoknak a gyorsításában.

A Kutatók Éjszakája idén is megmutatta, hogy a tudomány nem távoli és elvont fogalom: megfelelően bemutatva kipróbálható, felfedezhető és a mindennapi élet számos területéhez kapcsolható. 

A Pázmány ITK programjain keresztül a látogatók testközelből találkozhattak olyan kutatási területekkel és technológiákkal, amelyek az orvostudomány, a bionika és az informatika jövőbeli megoldásait formálják.

Köszönjük minden kutatónak, oktatónak, hallgatónak és munkatársnak, aki programjával és munkájával hozzájárult az idei Kutatók Éjszakája sikeréhez!