Tantárgy adatlapja
Tárgy neve: Rendszerszintű orvosbiológia
Tárgy kódja: P-ITMED-0025
Óraszám: N: 2/0/0, L: 0/0/0
Kreditérték: 2
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Kollokvium
Felelős kar: ITK
Felelős szervezeti egység: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
Tárgyfelelős oktató:
Dr. Falus András Géza
Tárgyleírás:
| Tantárgy neve: | Rendszerszintű orvosbiológia P-ITMED-0025 |
|---|---|
| Tárgyfelelős: | Falus András Géza |
| Tantárgy oktatója: | Falus András Géza |
| A tantárgy céljának rövid ismertetése: | A cél a molekuláris biológia az "omics" technológiai spektrumának alapjain a rendszerbiológia átfogó szemléletének, főbb alapelveinek és eljárásainak kiterjesztése az orvosbiológia tárgyköreire. Kiemelt a felvetődő diagnosztikai, terápiás és farmakológiai területek hálózatos értelmezésének alkalmazása. A tantárgy külön figyelmet szentel a mesterséges intelligencia használatának specifikumaira az orvostudomány számos területén. |
| Elsajátítandó elméleti ismeretanyag: | A rendszerszintű orvosbiológia tárgy tematikai blokkjai
|
| Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag: | n.r. |
| A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN): | E. S. Lander et al., „Initial sequencing and analysis of the human genome,” Nature, vol. 409, no. 6822, pp. 860–921, 2001. J. C. Venter et al., „The sequence of the human genome,” Science, vol. 291, no. 5507, pp. 1304–1351, 2001. International Human Genome Sequencing Consortium, „Finishing the euchromatic sequence of the human genome,” Nature, vol. 431, no. 7011, pp. 931–945, 2004. „Insights in genetics: from molecular mechanisms to patient perspectives,” Eur. J. Hum. Genet., vol. 33, pp. 1387–1388, 2025 A. L. Barabási és Z. N. Oltvai, „Network biology: understanding the cell's functional organization,” Nat. Rev. Genet., vol. 5, no. 2, pp. 101–113, 2004. K. Goh et al., „The human disease network,” PNAS, vol. 104, no. 21, pp. 8685–8690, 2007. D’Andrea, „Challenges and opportunities in the network medicine of complex diseases,” 2026. K. Karikó et al., „Incorporation of pseudouridine into mRNA yields superior nonimmunogenic vector with increased translational capacity and biological stability,” Mol. Ther., vol. 16, no. 11, pp. 1833–1840, 2008 Mattei et al., „Frontiers in drug discovery,” Front. Drug Discov., 2022, doi: 10.3389/fddsv.2022.952326. Tang et al., „Nanoscale electrochemical transistors for biological sensing,” Nat. Electron., vol. 6, pp. 109–118, 2023 M. Tegmark, Élet 3.0. Budapest, Magyarország: HVG Könyvek, 2018. G. Novakovsky et al., „Automating image analysis for genetics,” Nat. Rev. Genet., vol. 24, pp. 125–137, 2023. |
| A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN): | B. Roska és B. György, „Gene therapy for visual disorders,” Nature, 2025 E. S. Lander et al., „Initial sequencing and analysis of the human genome,” Nature, vol. 409, pp. 860–921, 2001. J. C. Venter et al., „The sequence of the human genome,” Science, vol. 291, pp. 1304–1351, 2001. International Human Genome Sequencing Consortium, „Finishing the euchromatic sequence of the human genome,” Nature, vol. 431, pp. 931–945, 2004. „Insights in genetics: from molecular mechanisms to patient perspectives,” Eur. J. Hum. Genet., vol. 33, pp. 1387–1388, 2025 Jacobs et al., „Whole-genome ancestry of an Old Kingdom Egyptian,” Nature, 2025 A. L. Barabási és Z. N. Oltvai, „Network biology: understanding the cell's functional organization,” Nat. Rev. Genet., vol. 5, no. 2, pp. 101–113, 2004. K. Goh et al., „The human disease network,” PNAS, vol. 104, no. 21, pp. 8685–8690, 2007. D’Andrea, „Challenges and opportunities in the network medicine of complex diseases,” Med, 2026 I. F. do Valle et al., „Network medicine framework shows that proximity of polyphenol targets and disease proteins predicts therapeutic effects of polyphenols,” Nat. Food, vol. 2, pp. 143–155, 2021 K. Karikó et al., „Incorporation of pseudouridine into mRNA yields superior nonimmunogenic vector with increased translational capacity and biological stability,” Mol. Ther., vol. 16, no. 11, pp. 1833–1840, 2008 Mattei et al., „Frontiers in drug discovery,” Front. Drug Discov., 2022 Tang et al., „Nanoscale electrochemical transistors for biological sensing,” Nat. Electron., vol. 6, pp. 109–118, 2023 M. Tegmark, Élet 3.0. Budapest, Magyarország: HVG Könyvek, 2018. R. Kurzweil, A szingularitás küszöbén. Budapest, Magyarország: Ad Astra, 2013. G. Novakovsky et al., „Automating image analysis for genetics,” Nat. Rev. Genet., vol. 24, pp. 125–137, 2023. |
| Elmélet-gyakorlat aránya: | Elméleti óra óraszáma: 2 Gyakorlati óra és labor óra óraszáma: 0 + 0 |
| Az alkalmazott oktatási módszerek: | Az előadások hibrid formában zajlanak le. A hallgatók 3-4 nappal előbb megkapják szabadon letölthető formában az előadás teljes anyagát, ezért laptopjukon (akár előre is átnézve) követhetik a diákat és a magyarázatot. Ez lehetőséget ad interaktív megoldásokra, kérdésekre, bővebb kifejtés kérésére és széli jegyzetek készítésére. |
| Az értékelés módja: | Kollokvium |
| Az értékelés kritériuma: | Aláírás feltétele: rendszeres részvétel az előadásokon. Vizsga menete, kritériuma. aláírás, feltétel: rendszeres részvétel az előadásokon. Vizsga menete, kritériuma. Írásbeli vizsga, 30 kérdés, egyenként 5 válasz, ebből egy helyes (1 pont) + két esszé kérdés, féloldalnyi kifejtés (maximálisan adható kérdésenként 5 pont). Maximum: 40 pont, elégséges: 21-től. |
| Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez: | Molekuláris bionika mérnöki alapképzés: |
